Ha a korábbi hasonló esetekből indulunk ki, akkor nagy valószínűséggel a Google-nek nem lesz más választása, mint ténylegesen megfizetni az Európai Unióban (EU) rá kiszabott csillagászati mértékű, 4,1 milliárd eurós bírságot. Mindez abból következtethető, hogy ma tette meg jelentését az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, amelyben a büntetést megállapító Európai Bizottságnak (EB) ad igazat. Az EU legfelsőbb bíróságának szerepét betöltő testületnek ugyan nem kötelező ennek mentén meghozni a végső döntést, de jellemzően az ilyen jelentésekben megfogalmazottakkal összhangban lévő ítélet születik.
Az ügy egészen 2018-ig nyúlik vissza: a keresőóriás ekkor kapott 4,3 milliárd eurós büntetést az Androiddal kapcsolatos versenykorlátozó gyakorlata miatt. Az EB vizsgálata ugyanis megállapította, hogy a Google a mobil operációs rendszeren keresztül az asztali gépeken már megszerzett dominanciáját igyekezett a mobil platformra is kiterjeszteni, az androidos eszközgyártókat és mobil operátorokat saját alkalmazásainak telepítésére kényszerítve a Play licencekhez kapcsolódóan.
A cég természetesen tagadta a vádakat, és minden eszközzel igyekezett megúszni a gigantikus bírságot. Ebben csak egy nagyon enyhe sikert ért el 2022-ben, amikor az Európai Unió Bírósága 5 százalékkal mérsékelte az eredeti összeget. Ezt az "akciós tételt", azaz a bő 4,1 milliárd eurót viszont Juliane Kokott mai jelentését követően minden bizonnyal már kénytelen lesz megfizetni az amerikai techóriás.
Egyszer fent, egyszer lent
Az Európai Bizottság és testület által megbírságolt vállalatok jellemzően hosszú évekig folyó utóvédharcokat folytatnak a nagyobb büntetések kapcsán. És bár ezekről végső soron szintén egy európai szerv, az Európai Unió Bírósága dönt, egyáltalán nincs garantálva a "hazai" siker.
A közelmúlt döntéseiből szemezgetve említhető például az Intel, amely egy 1 milliárd eurós csatát nyert tavaly. De így végződött pár éve a Qualcomm hasonló nagyságrendű sztorija, sőt 2024 szeptemberében a Google is sikerrel szabadult meg egy 2019-ben kiszabott 1,5 milliárd eurós bírságtól.
A keresőóriásnak ettől függetlenül elég felemás a mérlege: ugyancsak tavaly szeptemberben az EU legfelsőbb bírósága végleg elmarasztalta a céget egy 2017 óta húzódó, 2,4 milliárd eurós bírságról szóló antitröszt eljárás kapcsán.
Cyber Threat Intelligence: üzleti előny a sötét adatokból
Egyetlen kompromittált jelszó. Egy belépési pont, amit már nem használnak. Egy korábbi alkalmazott adatszivárgása. Ezek ma már nem csupán technikai hibák, hanem valós üzleti fenyegetések, amelyek a digitális alvilág piacán előbb bukkannak fel, mint ahogy a cég egyáltalán észrevenné.
Miért kell az üzleti intelligenciának megelőznie az MI bevezetését?
A felfokozott várakozásokhoz képest kiábrándító az MI-bevezetések valósága, ebben pedig a fő bűnös a rossz adatminőség és nem megfelelő adatinfrastruktúra.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak