A Techdirt múlt heti beszámolója szerint a Hoodline médiahálózat egyik helyi híroldalán főcímben jelent meg, hogy a kaliforniai San Mateo megyében gyilkossággal vádoltak meg egy államügyészt. Maga a gyilkossági ügy egyébként más csatornákon is kiemelt helyen szerepelt az egész országban, de a többi felületen csak arról volt szó, hogy vádat emeltek a feltételezett elkövető ellen. Mint kiderült, az ügyészi hivatal a közösségi médiában osztott meg egy közleményt az esetről, a Hoodline által alkalmazott mesterséges intelligencia pedig félreértette a dolgot, és rögtön közhírré tette a nyilvánvaló hülyeséget.

A Hoodline-nál először elírásnak minőstették a hibát, ami sajnos "a tartalom jelentését is megváltoztatta", és "félreérthetővé tette, hogy az ügyész és a vádlott két különböző személy". Ezt a magyarázatot persze több szempontból is nehéz értelmezni: bár az újságírásban előfordulnak hibák, ilyen súlyos tévedést jóindulattal sem szoktak elírának nevezni, másrészt a cikk semmit sem tett félreérthetővé, hanem teljesen egyértelműen valótlanságot állított. Érdemes megjegyezni, hogy a cikket jegyző Eileen Vargas sem valóságos személy, hanem csak a különféle szintetikus tartalmaknak arcot adó virtuális szerzők egyike.

Már az alapoknál problémák vannak

Maga a Hoodline egy Impress3 nevű médiaszervezet tulajdonában működik, ahol felvállaltan az MI-re támaszkodva gyártják a jobbnál jobb cikkeket. Ez a tartalomelőállítás olcsósítása mellett nehezen indokolható bármi mással, és ahogy korábban már többször kiderült, minimum kockázatos a technológiát ész nélkül használó kiadókra nézve. Főleg, ha a kockázatokat süketeléssel próbálják meg mérsékelni. A Hoodline vonatkozó nyilatkozatában például olyan "kreatív tudománynak" nevezi az újságírást, amelyben a mesterséges intelligenciát a "szerkesztői folyamatok támogatására és javítására" használja.

A triviális hazugságon túl a Techdirt felhívja a figyelmet egy másik dilemmára is, ami sokkal súlyosabbá teszi az ilyen gyakorlatok következményeit: munkatársuk a Google Hírek oldalán fedezte fel a szóban forgó anyagot. Amikor az MI-vezérelt híraggregátor elkezdi reklámozni az ugyanolyan eszközökkel előállított, hamis gyilkossági vádat, az értelemszerűen kérdéseket vet fel az információs tér állapotát illetően is. Kérdés, hogy az MI-vel szerkesztett információt miért kell simán kiengedni a publikus internetre, és az is kérdés, hogy érdemes-e bármennyire is megbízni a híreket válogató algoritmusokban.