A kriptovaluták bányászatához a GPU jobban használható a CPU-nál, hiány alakult ki a videokártya-piacon, az árak pedig az egekbe szöktek, írtuk márciusban. Mindez kevesebb mint egy év alatt alakult ki: 2017 elején szembesülhetett a világ azzal, hogy elérte az 1000 dollárosos árfolyamot a Bitcoin, beindítva a 21. századi digitális aránylázat.

Ez a felfokozott kereslet vezetett oda, hogy a GPU-fejlesztésben és -gyártásban érdekelt Nvidia január 28-án zárult 2018-as negyedik pénzügyi negyedévről kiadott jelentése szerint a vállalat mintegy tizedével meghaladta azt a bevételi szintet, amit előzetesen várt a menedzsment. Összességében a cég pénzügyi évének (ez februártól januárig tart) utolsó három hónapjában 2,9 milliárd dollár lett a bevétel, amely 34 százalékkal magasabb, mint amit egy évvel korábban ilyenkor elkönyvelhetett.

Azt egyébként már februárban is hangsúlyozta a vállalat, hogy továbbra is a játékosokra akarnak építeni. Az Nvidia pénzügyi igazgatója is hosszasan sorolta a videokártyák iránti keresletet növelő játékpiaci tényezőket. Már csak azért is ezt tartják a legfontosabbnak, mert a kriptovaluta-piac kiszámíthatatlan, és valószínűleg az is marad. Mindazonáltal kétségtelen, hogy utóbbiból is hasznot húzott a cég.

Helyreállt a rend

Mostanra azonban normalizálódni látszik a helyzet. Az Nvidia bejelentette, hogy ismét elegendő GeForce GTX 10-es sorozatú GPU áll rendelkezésre, a felhalmozott készleteknek köszönhetően pedig újra sikerült elérni az eredetileg megállapított kiskereskedelmi árszintet. Vagyis a játékrajongók számára újfent nagyjából eredeti árért vásárolhatók meg a legújabb videovezérlők; a tavalyi, nem ritkán 40-50 százalékos felár mostanra elolvadni látszik.

Mi vezetett idáig? Nos, egyrészt a gyártás felpörgetése segítette a készlethiány megszüntetését, másrészt a kriptovaluták bányászatának kifulladása (vagy legalábbis megtorpanása) szintén hozzájárult az árak normalizálódásához. Tavaly novemberben ugyanis a bitcoin (és rajta keresztül szinte az összes nagyobb kriptopénz) árfolyama elérte eddigi csúcsát. Azóta viszont szinte folyamatosan esett egy hónappal ezelőttig az árszint, harmadolva a kriptovaluták dollárban kifejezett értékét.

Ez a folyamat az elmúlt hetekben megfordult, a 6 ezer dolláros szintről ismét 10 ezer dollár közelébe (de azt nem elérve) kúszott fel az árfolyam. Az tehát egyelőre továbbra is nyitott kérdés, hogy vége van-e a kiprobányász-láznak, vagy csak erőt gyűjt mindenki, hogy még nagyobbra fújja a lufit. Igaz, a profik már nem videokártyákból épített PC-ket használnak ilyen célokra, hanem speciális célgépeket (ASIC, lásd fenti képünk) vásárolnak és pakolnak számolatlanul az adatközpontokba. Számos kriptovaluta esetén (és ide tartozik a legnagyobb bitcoin is) ugyanis már nem éri meg az egyéni bányászás.

Alakuljon bárhogy is a jövő; az Nvidia örömmel tájékoztatta Twitteren a játékosok számára pillanatnyilag optimális helyzetről az érintetteket:

Inspired. Innovative. In-stock.

GeForce GTX 10-Series GPUs are back on shelves at MSRP! #MadeToGame

Shop Now: https://t.co/uliy5aw0TK pic.twitter.com/joCRUFmZcj

— NVIDIA GeForce (@NVIDIAGeForce) 2018. május 9.

Nem tesz jót a természetnek (sem)

Fél éve mutattuk be a Digiconomist modelljét, amellyel megpróbálta meghatározni a kriptovaluták ökológiai lábnyomát. A holland Alex de Vriest – aki civilben a PwC blockchain-szakértője –, azonban nem csak a kriptovaluta-bányászok által generált szén-dioxid-kibocsátás miatti aggodalma vezérelte: azt is meg akarta tudni, hogy mekkora energiafelhasználásnál éri meg bányászni a kriptovalutákat.

A bitcoin becsült fogyasztása már szabad szemmel is látható a globális energiafelhasználásban. A teljes fogyasztás 0,13 százalékáért felelt tavaly év végén, de egy hónap alatt is közel 30 százalékkal nőtt. Ha egy éven át tartaná ezt a tempót, akkor idén novemberben már 18-szor annyi áram menne el bitcoinbányászatra. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg felhasznált 30 TWh már csak töredékét fedezné a bitcoin-ökoszisztéma energiaszükségletét.

A problémával a bányászat központjának számító Kínában is szembesültek. Ennek egyik bizonyítéka az a január elején kiszivárgott dokumentum, amelyben utasítják az önkormányzatokat, hogy adózási, területhasználati és környezetvédelmi szabályozók segítségével tervezetten kényszerítsék ki a bitcoinbányák bezárását.

A dokumentum szerint a terv nagyon is komoly, az önkormányzatoknak havi rendszerességgel kell jelentést tenniük a haladásról. Kína igyekezetét azonban elsősorban nem ökológiai indokok motiválják: az ország irányítói a pénz külföldre menekítésének egyik hatékony eszközét látják a kriptovalutákban – valószínűleg joggal.