Nemrégiben mutattuk be a Digiconomist modelljét, amellyel megpróbálta meghatározni a kriptovaluták, mindenekelőtt a bitcoin és az ether ökológiai lábnyomát. A holland Alex de Vriest – aki civilben a PwC blockchain-szakértője –, azonban nem csak a kriptovaluta-bányászok által generált szén-dioxid-kibocsátás miatti aggodalma vezérelte: azt is meg akarta tudni, hogy mekkora energiafelhasználásnál éri meg bányászni a kriptovalutákat.
Az utóbbi időszak sztárja egyértelműen a bitcoin. Ennek megfelelően becsült fogyasztása már szabad szemmel is látható a globális energiafelhasználásban. A teljes fogyasztás 0,13 százalékáért felel, de egy hónap alatt is közel 30 százalékkal nőtt. Ha egy éven át tartaná ezt a tempót, akkor jövő ilyenkor 18-szor annyi áram menne el bitcoinbányászatra, mint jelenleg. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg felhasznált 30 TWh már csak töredékét fedezné a bitcoin-ökoszisztéma energiaszükségletét.
Térképen még látványosabb
A brit PowerCompare oldal a Digiconomist nyomán a Föld összes országnál kiszámolta a bitcoin hatását az energiaigényre, illetve azt, hogy az adott ország energiaszükséglete hogyan aránylik a bitcoinbányászatéhoz. Bár lényeghez nem sokat tesz hozzá – a folyamatosan frissülő Bitcoin Energy Consumption Indexen bárki hozzájuthat az aktuális adatokhoz –, a látványos grafikonok érzékletesen mutatják, hogyan foglalja el a világot a kriptovaluta.
A globális bitcoinbányászat és az egyes országok energiaigénye*

*Sárga szín jelzi a bitcoinbányászatnál kevesebbet fogyasztó országokat
A fenti grafikon azt mutatja, hogy melyek azok az országok, amelyek kevesebb (sárga), illetve több (szürke) elektromos energiát fogyasztanak, mint amennyi a globális bitcoin-bányászat energiaigénye. Bár a térképen sokkal több a sárga terület, számszerűleg sokkal több olyan ország van, amelynek kisebb az energiaigénye a bányászokénál: mindössze 60 ország igényel többet. Ebben persze nagy a szórás: a bitcoinbányászok elvannak a Kína által felhasznált elektromos energia alig fél százalékából is (bár a Kína energiaigényéhez valószínűleg az ott működő bányászfarmok is hozzájárulnak valamicskét), de még Németországnak is 18-szor több energiára van szüksége. Egyelőre...
Németország 533 TWh villamos energiát használt fel évente, de ha nem enyhül a bányászat fentebb említett energiaéhsége, akkor jövőre Németország területét is átfesthetik sárgára a PowerCompare oldalán.
Ugyanaz árnyaltabban: a bányászat energiaigénye az egyes országok fogyasztásához viszonyítva

(Kattintson a képre, ha szeretné nagyobb méretben tanulmányozni)
Jelenleg mintegy 1,5 milliárd dollár a bányászat éves költsége globálisan. Persze ebben benne van az is, hogy ott bányásznak, ahol olcsó az áram. Ha például minden bitcoinfarm az USA-ba költözne, ez az összeg 3 milliárd dollárra kúszna, ha pedig az Egyesült Királyságba, közelítene a 4 milliárdhoz. De még ez utóbbi esetben is jövedelmező lenne az üzlet, mert a bányászat teljes éves bevétele kb. 7,2 milliárd dollárt tehet ki.
Ráadásul ez a jövedelmezőség mindaddig meg is marad, amíg a bitcoin árfolyama gyorsabban nő, mint a bányászat energiaigénye, netalántán az elektromos áram ára.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak