Nem nehéz kitalálni: a bitcoin és annak bányászata. Egy közelmúltban elkészült modell megihlette a statisztika szerelmeseit.

Nemrégiben mutattuk be a Digiconomist modelljét, amellyel megpróbálta meghatározni a kriptovaluták, mindenekelőtt a bitcoin és az ether ökológiai lábnyomát. A holland Alex de Vriest – aki civilben a PwC blockchain-szakértője –, azonban nem csak a kriptovaluta-bányászok által generált szén-dioxid-kibocsátás miatti aggodalma vezérelte: azt is meg akarta tudni, hogy mekkora energiafelhasználásnál éri meg bányászni a kriptovalutákat.

Az utóbbi időszak sztárja egyértelműen a bitcoin. Ennek megfelelően becsült fogyasztása már szabad szemmel is látható a globális energiafelhasználásban. A teljes fogyasztás 0,13 százalékáért felel, de egy hónap alatt is közel 30 százalékkal nőtt. Ha egy éven át tartaná ezt a tempót, akkor jövő ilyenkor 18-szor annyi áram menne el bitcoinbányászatra, mint jelenleg. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg felhasznált 30 TWh már csak töredékét fedezné a bitcoin-ökoszisztéma energiaszükségletét.

Térképen még látványosabb

A brit PowerCompare oldal a Digiconomist nyomán a Föld összes országnál kiszámolta a bitcoin hatását az energiaigényre, illetve azt, hogy az adott ország energiaszükséglete hogyan aránylik a bitcoinbányászatéhoz. Bár lényeghez nem sokat tesz hozzá – a folyamatosan frissülő Bitcoin Energy Consumption Indexen bárki hozzájuthat az aktuális adatokhoz –, a látványos grafikonok érzékletesen mutatják, hogyan foglalja el a világot a kriptovaluta.
 

A globális bitcoinbányászat és az egyes országok energiaigénye*

*Sárga szín jelzi a bitcoinbányászatnál kevesebbet fogyasztó országokat


A fenti grafikon azt mutatja, hogy melyek azok az országok, amelyek kevesebb (sárga), illetve több (szürke) elektromos energiát fogyasztanak, mint amennyi a globális bitcoin-bányászat energiaigénye. Bár a térképen sokkal több a sárga terület, számszerűleg sokkal több olyan ország van, amelynek kisebb az energiaigénye a bányászokénál: mindössze 60 ország igényel többet. Ebben persze nagy a szórás: a bitcoinbányászok elvannak a Kína által felhasznált elektromos energia alig fél százalékából is (bár a Kína energiaigényéhez valószínűleg az ott működő bányászfarmok is hozzájárulnak valamicskét), de még Németországnak is 18-szor több energiára van szüksége. Egyelőre...

Németország 533 TWh villamos energiát használt fel évente, de ha nem enyhül a bányászat fentebb említett energiaéhsége, akkor jövőre Németország területét is átfesthetik sárgára a PowerCompare oldalán.
 

Ugyanaz árnyaltabban: a bányászat energiaigénye az egyes országok fogyasztásához viszonyítva


(Kattintson a képre, ha szeretné nagyobb méretben tanulmányozni)


Jelenleg mintegy 1,5 milliárd dollár a bányászat éves költsége globálisan. Persze ebben benne van az is, hogy ott bányásznak, ahol olcsó az áram. Ha például minden bitcoinfarm az USA-ba költözne, ez az összeg 3 milliárd dollárra kúszna, ha pedig az Egyesült Királyságba, közelítene a 4 milliárdhoz. De még ez utóbbi esetben is jövedelmező lenne az üzlet, mert a bányászat teljes éves bevétele kb. 7,2 milliárd dollárt tehet ki.

Ráadásul ez a jövedelmezőség mindaddig meg is marad, amíg a bitcoin árfolyama gyorsabban nő, mint a bányászat energiaigénye, netalántán az elektromos áram ára.

Piaci hírek

Szétszedték Trump telefonját, és egy HTC-t találtak

Az iFixit a májusban megjelent T1-en is elvégezte a szokásos boncolásos vizsgálatát. Vérmérséklet szerint lehet sírni, röhögni vagy sírva röhögni...
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.