A vállalat ambiciózus terveket közölt az űr felfedezésének egyik legnagyobb kihívásával kapcsolatban, ami nem más, mint az ott keringő és egyre szaporodó kozmikus hulladék.

A SpaceX elnöke és operatív igazgatója, a Time magazin által nemrég a világ száz legbefolyásosabb embere közé választott Gwynne Shotwell szerint a cég Starship rakétái alkalmasak lehetnek rá, hogy begyűjtsék az űrben hagyott, használaton kívüli rakétatesteket. Itt természetesen mások hulladékáról van szó, mivel a SpaceX a maga részéről újrahasznosítható hordozórakétákat fejleszt, amezek közül pedig a Starship lesz az űripari vállalat következő generációs űrjárműve, amelynek tesztelését nemrég kezdték meg a texasi Boca Chicában.

Az 50 méter hosszú Starship feladata lenne, hogy 100 tonnányi rakománnyal vagy 100 emberi utassal megtegye majd a Holdra, sőt a Marsra vezető utakat, bár egyelőre a tesztrepüléseket is csak 12 mérföldes magasságra tervezik, így az űrszemét szedegetése a Mars-utazáshoz hasonlóan távoli célnak tűnik. Ezzel együtt a SpaceX-et irányító Elon Musk szerint a Starship akár már 2024-re eljuthat a Vörös Bolygóra, amihez viszonyítva kevésbé tűnik ambiciózus dolognak a Föld körüli pályákon sodródó hulladék begyűjtése.

Az, hogy egy nyereségorientált vállalkozás miért próbálkozna az űr kitakarításával, elsőre nem feltétlenül világos – különösen, hogy Musk szeptember végén már a SpaceX tőzsdére vitelét is belengette. Akkor a tőle megszokott Twitter-üzenetben azt közölte, hogy a társaság néhány éven belül nyélbe ütheti majd az elsődleges részvénykibocsátást, aminek nyilvánvaló feltétele a bevételek növekedésének stabil pályára állítása. Ez nagyban függ a Starlink űrinternetes rendszer sikerétől vagy a szabályozásban felmerülő akadályok leküzdésétől, és a dolog talán akkor kap több értelmet, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi nem függetleníthető a megakonstelláció negítív környezeti hatásaitól sem.

A takarítás üzleti érdek is lehet

A SpaceX hatvanas adagokban, folyamatosan állítja pályára a Starlink rendszerbe kapcsolódó műholdakat, amelyek a végén több tízezren biztosítanák a hálózat globális lefedettségét. Ez akkor is az űrszemét mennyiségének növekedésével jár, ha a korábbi tervekhez lépest már alacsonyabb pályákat céloznak meg velük – ennek oka, hogy a nagy magasságban, a többi kommunikációs műholdéhoz hasonló pályákon évszázadokig vagy akár évezredekig keringhetnek a roncsok a Föld körül, míg az alacsonyabb pályákról indulva sokkal hamarabb eléghetnek a légkörben.

Ez persze távolról sem jelenti, hogy a Starlink nem járul majd hozzá nagyon komolyan az űrszemét képződéséhez, tovább növelve az ütközések veszélyét. Ehhez jön az elméletben számított 3 százalékos meghibásodási ráta, ami nem rosszabb ugyan az eddig megszokott arányoknál, de egy ekkora műholdcsorda esetében még így is töméntelen űrszemét képződésével járna. Innen nézve jó ötletnek tűnik, ha a SpaceX legalább maga után képes lenne feltakarítani a világűrben; ez egyébként Shotwell szerint sem lesz könnyű feladat, de az is igaz, hogy korábban még senkitől sem hallottunk ilyen irányú tervekről.

Ahogy arra időről időre felhívják a figyelmet, a különféle kezdeményezések mellett nagy szükség volna egy olyan nemzetközileg elfogadott szabványrendszer létrehozására is, ami nem csak a műholdak biztonságos üzemeltetésére, de az űrhulladékra is mindenkire érvényes szabályokat fogalmazna meg. Bár egyelőre csak sci-fi mozikban találkozhatunk az úgynevezett Kessler-effektussal, amelynek értelmében az alacsony pályán keringő, egymással ütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel állítanak elő újabb veszélyes szemetet, de a szükséges lépéseket is időben lenne érdemes megtenni.

Piaci hírek

Természetes regenerációt hozott az agy-gép interfész

Egy svájci kutatóközpontban szó szerint és átvitt értelemben is hatalmas lépést tett egy csigolyasérülés miatt lebénult páciens.
 
Hirdetés

Felhőköltségek optimalizálása a EURO ONE Számítástechnikai Zrt.-vel

Hogyan lehet költségoldalon megteremteni az egyensúlyt a különböző felhős konstrukciók között?

Az on-premise, cloud és hibrid rendszerek között egyértelmű győztest hirdetni nem lehet, de érdemes végig venni azokat a szempontokat, amik meghatározzák, milyen kiadásokkal kell számolni.

a melléklet támogatója az Euro One

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.