Az Európai Űrügynökség (ESA) 86 millió eurós szerződést írt alá egy iparági szereplőkből álló csoporttal, amelynek célja az űrszemét eltakarítására irányuló szolgáltatás beindítása. A csoport a ClearSpace nevű svájci startup cég vezetésével 2025-ben indítaná a legelső éles küldetést (ClearSpace-1), ennek során az erre fejlesztett, fogókkal felszerelt űrjárművel egy Vespa teheradaptert kellene befognia és elmozdítania. A modul még 2013-ban a Vega VV02 misszió során maradt 800 kilométeres Föld körüli pályán, ahol elvileg évszázadokig vagy akár évezredekig keringhetne, de alacsonyabbra hozva hamar elégne a légkörben.

A kisebb műhold méretű, 112 kilogrammos modul csak egy abból a körülbelül 42 ezer nyilvántartott objektumból, amit az elmúlt 60 év több mint 5500 repülése során a világűrben maradt. Ezek közül 23 ezer a mai napig ott is van, és rendszeres ellenőrzést igényel; a legkisebb mesterséges égitest vagy technológiai hulladék is másodpercenként több ezer méteres sebességgel száguldozik, ami értelmeszerűen súlyos balesetekhez és még több űrszemét termelődéséhez vezethet.
 

Ahogy arra az ESA vonatkozó közleménye is felhívja a figyelmet, ma már éves szinten százas nagyságrendben végeznek különféle űrrepüléseket, ami a privát társaságok megjelenésével és az űrturizmussal akkor is súlyosbítja a problémát, ha az aktuálisan hulladék legnagyobb része még az előző évezredben került a világűrbe. A ClearSpace-1 feladata éppen ezért egy olyan technikai és kereskedelmi képesség demonstrációja, ami hosszú távon hozzájárulhat az űrrepülés fenntarthatóságához.

Nem lehet tovább halogatni a dolgot

Magát a 2018-ban alapított ClearSpace-t az ESA tavaly választotta ki egy tucatnyi jelentkező közül. Az űrügynökség a program hozzávetőleg 30 milliárd forintnak megfelelő költségét csak részben finanszírozza a saját forrásaiból, és olyan üzleti befektetők támogatására számít, akik érdeklődnek a technológia iránt. A ClearSpace küldetésnyilatkozata szerint az űr takarítása ma már nem egy opcionális dolog, hanem az előfeltétele annak, hogy a következő generációk is profitálhassanak a világűr felfedezéséből és az oda telepített infrastruktúrából.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre többet hallani az ehhez hasonló projektekről. Ilyen például az az IBM által támogatott kezdeményezés, amelynek keretei között a Texasi Egyetemen fejlesztenek a Föld körüli pályán lévő objektumok mozgását előrejelző rendszert. A gépi tanulásra épülő predikció nagyban hozzájárulhat a ClearSpace és a többi szemétszedő program hatékonyabbá tételéhez, mivel nem csak a tárgyak aktuális, de jövőbeni pozícióját is meghatározza.

Legutóbb október végén számoltunk be róla, hogy a SpaceX operatív igazgatója szerint a cég Starship rakétái alkalmasak lehetnek majd rá, hogy begyűjtsék az űrben hagyott, használaton kívüli rakétatesteket. Mint ismeretes, a SpaceX hatvanas adagokban, folyamatosan állítja pályára a Starlink űrinternetes rendszerbe kapcsolódó sok ezer műholdat; ebben a nagyságrendben a megszokottnak tekinthető, 3 százalékos meghibásodási ráta is rengeteg űrszemét képződésével járna.