Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió is csatlakozott ahhoz a mesterséges intelligencia biztonságáról szóló egyezményhez, amelyet az Európa Tanács dolgozott ki, és amit az első jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás az MI-rendszerek demokratikus értékeket védő szabályozásához. A litván fővárosban aláírt dokumentum három fő területre összpontosít: az emberi jogokra, beleértve a magánélet védelmét és a diszkrimináció megelőzését, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartására, illetve a mesterséges intelligencia teljes életciklusára érvényes jogi keretekre az innováció és a kockázatok kezelésének tekintetében.

A keretegyezmény, melynek további aláírói közé tartozik Andorra, Grúzia, Izland, Izrael, Moldova, Norvégia és San Marino is, egyelőre háromlábú kecskére hasonlít a kínaiak, az oroszok és más meghatározó ázsiai vagy közel-keleti országok jóváhagyása nélkül, de a jövőben természetesen az utóbbiak is jogosultak lesznek csatlakozni hozzá, ha elkötelezik magukat a rendelkezések betartása mellett. A mostani megállapodás tárgyalásában egyébként részt vett Argentína, Ausztrália, Costa Rica, Japán, Kanada, Mexikó, Peru, Uruguay és a Vatikán is, a szerződés pedig három hónappal azután lép hatályba, hogy öt aláíró, köztük az ET legalább három tagállama ratifikálja.

Kis lépés az emberiségnek

Az Európa Tanács főtitkára a bejelentés kapcsán elmondta: a mesterséges intelligencia térnyerésének igazodnia kell a meglévő normáinkhoz, ahelyett, hogy aláásná azokat, az egyezmény pedig éppen ezt hivatott biztosítani különféle nézőpontok figyelembevételével. A maga nemében nem ez az első ilyen megállapodás, amennyiben a közelmúltban már beindultak a mesterséges intelligencia általános szabályozására irányuló erőfeszítések. Ilyen volt az Egyesült Királyságban rendezett MI-biztonsági csúcstalálkozó, a G7 által vezetett hirosimai folyamat vagy az ENSZ vonatkozó határozata is, bár a kritikusok szerint túl sokra egyikkel sem megyünk majd.

A Reuters Francesca tudósítása például a hágai székhelyű Európai Nonprofit Jogi Központ (ECNL) civil szervezet jogi szakértőjét idézi, aki úgy látja, hogy a legújabb MI-biztonsági egyezményt is "felvizezték", vagyis túlságosan általánosra sikerült: az alapelvek és kötelezettségek megfogalmazása annyira tág és annyira tele van fenntartásokkal, hogy komoly kérdések merülnek fel azok jogbiztonságával és hatékony végrehajthatóságával kapcsolatban. Ide sorolta mások mellett a mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó nemzetbiztonsági mentességeket, valamint a magáncégek még mindig korlátozott ellenőrzését az állami szektor szereplőihez viszonyítva.