Még a hétfői hivatalos bejelentés előtt szellőztette meg a Reuters azt, hogy a G7-csoportnak a tavaszi előkészületek után mostanra sikerült tető alá hozni egy olyan dokumentumot, amely részletesen szabályozza, milyen alapvető értékek és magatartási szabályok mentén tanácsos a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos fejlesztéseket végezni.
A vállalatoknak szánt magatartási kódex a generatív algoritmusok felfutásával fókuszba került problémákat és potenciális veszélyeket igyekszik kezelni. Az iránymutatás a remények szerint csökkenti a technológiával esetlegesen végrehajtható visszaélések lehetőségét, egyben egyfajta sorvezetőként is szolgálhat az egyes országokban, régiókban párhuzamosan folyó szabályozási törekvések számára.
A hírügynökségi értesülések alapján a kódex 11 pontból áll, célja pedig a "a biztonságos, védett és megbízható mesterséges intelligencia előmozdítása világszerte" olyan iránymutatások megfogalmazásával, amelyek elsősorban "a legfejlettebb mesterséges intelligencia-rendszereket, köztük a legfejlettebb alapmodelleket és generatív mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztő szervezetek tevékenységét" érintik. Az aláírók szerint mindezek betartásával úgy lehet kihasználni az algoritmusok jelentette lehetőségeket, hogy közben kezelhetők maradnak a technológiával járó kockázatok és kihívások.
Az anyag többek között arra ösztönzi a vállalatokat, hogy "tegyenek megfelelő intézkedéseket a kockázatok azonosítására, értékelésére és mérséklésére az MI életciklusa során, valamint az MI-termékek forgalomba hozatalát követően felmerülő incidensek és visszaélési minták kezelésére".
A magatartási kódex továbbá nyilvános jelentéstételi kötelezettséget ró a területtel foglalkozó szervezetekre, amelyekben részletesen kitérnek az általuk fejlesztett MI-rendszerek képességeire, korlátaira és használatának aspektusaira. További feladatként szerepel a "robosztus biztonsági ellenőrzésekbe" történő befektetés.
Mindenki máshogy csinálja
A ChatGPT berobbanásával egyértelmű feladatként jelent meg a fejlett mesterséges intelligenciák fejlesztését megfelelő keretek között tartó szabályozás megalkotása. Az EU szigorú megoldásban gondolkodik, az USA kicsit óvatosan kezdett mozgolódni, Kínában pedig természetesen teljesen egyedi szemlélettel állnak a problémához.
A G7-es országok vezetői májusban állapodtak meg a mesterséges intelligencia megbízhatóságát célzó szabványok szükségességéről, hirosimai csúcstalálkozójukon pedig közös nyilatkozatban ismerték el, hogy a technológia szabályozása nem tartott lépést annak fejlődésével. Ebben azt is megfogalmazták, hogy a közös célra irányuló megközelítések eltérőek lehetnek, de az MI-re vonatkozó kereteknek összhangban kell lenniük a demokratikus értékekkel.
A csoport elnökségét idén ellátó Japán miniszterelnöke, Kisida Fumio néhány hete már azt is bejelentette, hogy a G7-ek vezetői az év végéig megegyeznek a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásról. A tagok a hirosimai MI-folyamatként (Hiroshima AI Process) ismert összehangolt megközelítés részeként fogalmazzák meg a vonatkozó irányelveket, melynek fontos elemét adja a mostanra elkészült magatartási kódex. Kisida a különböző érdekelt felek véleményére alapozva olyan szabályokat ígért, amelyek a nemzetközi közösség minden tagjának lehetővé teszi a technológiából fakadó gazdasági növekedést és javuló életkörülményeket.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak