A 2015-ös eredmények nagyon jó teljesítményt tükröznek, a külföldi leányvállalatok kivételével minden szolgáltatási szegmens hozta a tervet, vagy azon felül teljesített – összegezte a Magyar Telekom tavalyi évét Christopher Mattheisen (a fenti képen balra).
Hasít a rendszerintegráció és a mobil adat
A 656,3 milliárd forintos összbevétel 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A mobil bevételekben bekövetkezett kisebb visszaesés (-4 százalék) a mobil végződtetési díjak 76 százalékos csökkentésével magyarázható. Ennek kiszűrésével itt is nőtt a bevételt, az adatban kétszámjegyű volt a bővülés – tette hozzá Szabó János (a fenti képen jobbra) gazdasági vezérigazgatóhelyettes.
Az egyes szegmensek teljesítménye közül ezúttal külön kiemelkedett a rendszerintegrátor és IT-szolgáltató T-Systemsé, amely főleg az utolsó negyedévben tudta jelentősen javítani a bevételi mutatóit, elsősorban az uniós forrásokból támogatott projektek révén, de áttörésként értékelhető az első nagyobb nemzetközi üzlet, amit a Coca-Cola görögországi leányvállalatával kötöttek. A szegmens bevételeinek megugrása valóban látványos: a bevétel közel duplájára nőtt éves összevetésben, de a harmadik negyedévhez képest is (lásd a lenti grafikont).
Macedóniában és Montenegróban azonban az éves bevétel 3,9, illetve 5,6 százalékkal csökkent, amit részben a növekvő piaci versennyel, részben az erőteljes helyi szabályozási nyomással magyaráz a vállalat. A Bitport ezzel kapcsolatos kérdésére Szabó János elmondta: noha a külföldi leányvállalatok jó ideje mínuszban teljesítenek, mind a bevételt, mind a jövedelmezőséget tekintve, a Telekom nem tervezi az eladásukat. Bíznak abban, hogy sikerül megfelelően konszolidálni a társaságokat, ezáltal megfordítható a negatív trend.
Átlépte a milliót a 4G-s ügyfelek száma
A társaság vezérigazgatója a múlt évet a nagy építkezések éveként jellemezte. A mobil szegmensben 97 százalékot meghaladó kültéri lefedettséggel épült ki a 4G/LTE hálózat, amely 30 Mbit/s átlagsebességre képes. Idén már elsősorban a beltéri lefedettség javítására koncentrálnak. A tavalyi évet 1 millió 4G-s ügyféllel zárták, ami gyorsabban jött össze, mint az első millió a 3G technológia bevezetése után – Mattheisen. A cél, hogy minél több előfizető térjen át 4G-re, de mint azt kérdésünkre elmondták, a 3G-s hálózat minőségén is kívánnak javítani. Az ezzel kapcsolatos terveket a közeljövőben hozzák nyilvánosságra.
A vezetékes piacon is épül a nagysebességű, ugyancsak legalább 30 Mbit/s-os hálózat. A Telekom tavaly saját forrásból a tervezett 440 ezer helyett 464 ezer háztartásba kötött be ilyen sávszélességű vonalat. Idén további félmillió háztartásba érhet el a cég beruházásai révén a széles sávú vezetékes hálózat, de ha az idén megnyíló uniós forrásokért eredményesen pályázik a vállalat, a hálózatbővítés akár több háztartást is érinthet. Saját forrásból elsősorban olyan beruházásokat terveznek, ami piaci szempontból is megéri – hangzott el. Az EU-pénzek bevonásával a következő két évben évi 10 százalékkal tudják csökkenteni a beruházásokra fordított keretet. Erre 2015-ben 109,8 milliárd forintot fordítottak.
Ami a következő évek egyéb pénzügyi mutatóit illeti, mind a bevételekben, mind a jövedelmezőségben (EBITDA) évi 1 százalékos növekedést céloztak meg, így a cégvezetés a 2016-os teljesítmény alapján már 25 forintos osztalékcélt sem tartja elérhetetlennek. A tavalyi év után 15 forint osztalékot fizet részvényenként a társaság.
Barcelona hatása
Rákérdeztünk, hogy mint vár a Magyar Telekom azoktól a szolgáltatásoktól, melyeket a Deutsche Telekom Barcelonában jelentett be, nevezetesen hogy a második negyedévében Budapesten kezdi meg működését az első Pan-Net adatközpont, amely a jövőben hazánkból nyújt Pan-IP szolgáltatásokat minden európai DT-leányvállalatnak.
Ugyancsak Magyarország lesz az egyik első helyszíne a DT menedzselt OTT (Over The Top) szolgáltatásának, az immmr-nek, ami a felhőben ötvözi az IP-alapú és a mobiltechnológia előnyeit. Segítségével a felhasználók számára a mobilszámok, hívások, üzenetek bárhonnak és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.
Ezek egyike sem igényelt komolyabb beruházást – mándták el a vállalat vezetői –, részben a technológia (immmr), részben a már korábban kiépített szabad kapacitások (adatközpont) miatt. A szolgáltatások árbevétel-termelő képessége pedig majd a későbbiekben lehet számottevően érzékelhető. A Magyar Telekomnak egyébként az adatközponti szolgáltatás évente kevesebb mint 10 milliárd forint bevételt hoz.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak