Az interneten az embereket már most sem könnyű megkülönböztetni a robotoktól, a felhasználók pedig egyre gyakrabban tapasztalják, hogy nekik kell bizonygatniuk emberi mivoltukat, miközben a gépek célja éppen az ő életük megkönnyítése lenne. A helyzet a mesterséges intelligencia fejlődésével sem javut, sőt éppen hogy romott, és ha nem találunk sürgősen valamilyen hatékony eszközt a robotok kordában tartására, akkor azok az elkövetkező években teljesen eláraszthatják az internetet – olvasható az OpenAI, a Microsoft, a Harvard és más intézmények több tucatnyi kutatója által jegyzett tanulmányban.

A The Washington Post a múlt héten közölt beszámolót a dokumentumról, melynek szerzői arra sürgetik a technológusokat és a politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak ki új módszereket az emberek ellenőrzésére azok magánéletének vagy anonimitásának veszélyeztetése nélkül. Ehhez a személyi hitelesítő adatok (personhood credentials, PHC) rendszerének felállítását javasolják, amelyben a felhasználók offline igazolnák, hogy tényleges személyek, az ennek nyomán kapott hitelesítő kulcsokat pedig a későbbiekben általánosan alkalmazhatnák az online szolgáltatásokba való bejelentkezéseknél.

Bár a mai robotok még nem képesek élethűen utánozni a valódi embereket, a kiszűrésükre szolgáló eddigi rendszerek (mint a CAPTCHA) átverése már nem igazán jelent akadályt a mesterséges intelligencia számára. A kutatók szerint a későbbiekben már a videocsevegés és más azonosítási módok sem lesznek megfelelőek a gépek vagy a magukat MI-technológiával álcázó személyek azonosítására, miközben azok a rendszerek, amelyek az emberek személyazonosságát online tevékenységükhöz kapcsolják, nyilvánvaló veszélyt jelentenek a felhasználók magánéletére és véleménynyilvánítási szabadságára nézve.

Megint ugyanúgy próbálnak átverni?

A névtelen és követhetetlen online kommunikáció ötlete ebben az esetben az OpenAI vezérigazgatójának Worldcoin startupját idézi, amelyben az emberek íriszének szkennelnésével állítanák ki részükre a digitális jogosítványokat. A projekt azonban nyilvánvaló visszásságai miatt már sokfelé vizsgálják vagy tiltják, a tanulmány szerzői pedig hangsúlyozzák, hogy nem támogatják a Worldcoint vagy a hasonló rendszereket. Szerintük ideális esetben több, párhuzamosan futó ellenőrző szolgátatásra lenne szükség, választási lehetőséget adva a felhasználóknak és elejét véve a túlságosan széles körű kontroll kialakításának is.

A The Washington Post cikkéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a szakértők eddig sem a hatékonyabb ellenőrzési rendszerek szükségességén vitatkoztak, hanem azok megvalósításának mikéntjén, beleértve a felelősség kérdéseit is. A lapnak nyilatkozó jogászprofesszor például rendkívül hasznosnak tartana egy jól megvalósított PHC-t, de az definíció szerint magában hordozná a tömeges adatgyűjtés lehetőségét, vagyis az ördög megint csak a részletekben lenne. A felhasználók valódi személyiségének ellenőrzése ráadásul nem is oldana meg minden problémát az egyre kifinomultabb MI-ágensekkel teli online térben.

Kérdés ugyanis, hogy mi akadályozná meg a fejlett mesterséges intelligenciát, hogy humán felhasználókat verjen át vagy béreljen fel a céljai eléréséhez – ami egyébként már elő is fordult a gyakorlatban. Egy másik fontos kérdés pedig az lenne, hogy miért mindig az emberekre akarják hárítani az emberi mivoltuk bizonyítását, és miért nem az MI-fejlesztő cégeket kötelezik a szoftverek megtévesztő működésének kiküszöbölésére. A piaci szereplők ugyanis állandóan a fentiekhez hasonló javaslatokkal hakniznak az egyéni és társadalmi viselkedés szükséges változtatásairól, ahelyett, hogy ők adnának ki biztonságosabb termékeket.