Már nagyon jók például a fényképek címkézésében, de a logikai összefüggéseken könnyen fennakadnak. Igaz, ezzel így lehet némelyik emberi felhasználó is.

Egy tavaly nyáron közzétett kutatásban már igazolták, hogy a robotok sokszor az átlagos emberi felhasználónál is sokkal jobban és gyorsabban képesek feltörni a CAPTCHA-kat, így az automatikus tesztek hiába váltak sokkal változatosabbá és kifinomultabbá az elmúlt két évtizedben, ha ugyanez elmondható a megkerülésükre fejlesztett technikákról is. A CAPTCHA-k készítői éppen ezért egyre nehezebb, sokszor már nevetségesnek tűnő promptokat készítenek, hogy távol tartsák a szoftverrobotokat, spammereket és a webhelyek működését veszélyeztető más tényezőket.

A felhasználók szempontjából persze az egész egyre furcsább lesz, ahogy egyre többször kell valami értelmetlen dolgot csinálniuk: a többség csak annyit tapasztal meg a küzdelemből, hogy ők kénytelenek alkalmazkodni a gépekhez, amelyek célja pedig az életük megkönnyítése lenne. Más szóval, nem a gépek emberszerű viselkedését tesszük próbára, hanem nekünk kell újra és újra bizonygatnunk, hogy nem vagyunk robotok. Mindez pedig kezd tényleg elfajulni, amikor a felhasználói élmény negatívba fordul a fejlett technológiával folytatott állandó versenyben.

Amit nem éri meg feltörni, az biztonságosnak tekinthető

A The Wall Street Journal hétfői összeállításából kiderül, hogy ha a zavaró CAPTCHA-feladványok egyre idegesítőbbnek és nehezebbnek tűnnek, akkor az amiatt van, mert tényleg azok. Nem csak az olyan, összetettebb és nagyobb odafigyelést igénylő promptok szaporodnak, mint amilyen a puzzle-darabok elcsúsztatása vagy a tárgyak forgatása, hanem a rejtvények egyre kevésbé hétköznapi helyzeteket teremtenek. A lapnak nyilatkozó szakember szerint a szoftverek nagyon jók például a fényképek címkézésében, így a CAPTCHA egy új, logikai alapú korszakába lép.

Ezen belül még a nehezebb CAPTCHA-kat is bőven 90 százalék fölötti hatékonysággal fejtik meg első próbálkozásra, de a cél nem is az, hogy olyasmit tervezzenek, ami biztosan kifog a gépi intelligencián. Ehelyett a fejlesztők olyan rejtvényeket próbálnak alkotni, amelyek megoldására nagyon költséges lenne a szoftverek betanítása. Más kérdés, hogy a kritikusok szerint a CAPTCHA mint koncepció sem valósította meg a kitűzött biztonsági célokat, és helyette dinamikusabb, mondjuk a viselkedéselemzésre épülő megközelítéseket kellene alkalmazni az ellenőrzések során.

Részletek a WSJ oldalán »

Biztonság

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.