Az elmúlt hónapokban rendszeresen apró darabokra szerelik a Huawei új eszközeit, mert a komponensek fontos információkat árulhatnak el az egyre szigorúbb nyugati szankciók alá vont kínai félvezetőipar helyzetéről. Szeptemberben a Mate 60 Pro okostelefon, pontosabban a benne dolgozó Kirin 9000s csip keltett nagy figyelmet, amit az elemzések alapján 7 nanométeres gyártástechnológiával készült a legnagyobb kínai bérgyártónál, az SMIC-nél. Ehhez elvileg olyan technológiával kell rendelkeznie, ami csak az ASML piacon lévő legfejlettebb berendezései biztosítanak, de a jelek szerint az SMIC is létrehozta a szükséges eszközöket, a Kirin 9000S pedig csak az egyik első példa volt egy ilyen termék gyártásba küldésére.

A legújabb híradások azonban már nem a Huawei csúcstelefonjáról, hanem a vállalat legújabb laptopjáról szólnak, ami állítólag a tajvani TSMC által gyártott csippel működik. Az első beszámolók még arról szóltak, hogy Kínában valahogyan kifejlesztették az 5 nanométeres tömeggyártást lehetővé tevő gépeket is, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szankciói éppen ezt igyekeznek megakadályozni. Az ezt követő vizsgálatok azonban megcáfolták az újabb technológiai áttörésről szóló találgatásokat: a Qingyun L540 notebook egy olyan 5 nanométeres csipet tartalmaz, amelyet a TSMC még 2020-ban szállított, vagyis nagyjából akkoriban, amikor az amerikai kereskedelmi korlátozások elzárták a Huawei hozzáférését a hasonló komponensekhez.

Újabb szankciók jöhetnek a nagy ijedtségre

A Bloomberg News a TechInsights kutatócégre hivatkozva tisztázza azokat a spekulációkat, amelyek a 14 hüvelykes, ultrakönnyű noteszgép december eleji megjelenését követték. Ebben "nagy biztonsággal megerősítik", hogy a HiSilicon Kirin 9006C valóban a TSMC-től származik, eloszlatva a SMIC érintettségével kapcsolatos vitákat. A processzor tehát egy átcímkézett Kirin 9000E-nek tűnik, amitől persze nem lesz világos, hogy az egyelőre csak a kínai kormányzat beszerzésekben elérhető laptopokba honnan kerültek bele a hároméves csipek. A tudósítások a régről maradt készletek felhasználását valószínűsítik, és bár az SMIC a hírek szerint tényleg dolgozik a saját 5 nanométeres eljárásán, ebből a gyakorlatban mégem sok minden látszik.

A csipek eredetével kapcsolatban a Huawei sem adott tájékoztatást, így az egyetlen életszerű elmélet a 2019-2020-as nagyszabású felhalmozásról szól. Mint ismeretes, a Huawei még 2019 májusában került fel az amerikaiak kereskedelmi feketelistájára, az SMIC pedig 2020 decembere óta szerepel az "entitáslistaként" is hivatkozott jegyzékben. A korlátozások belső versenyképességének megőrzését tekintve is folyamatos kihívások elé állítják a kínai óriásvállalatot, igaz, az érintett nyugati vállalatok folyamatosan vitatják és kontraproduktívnak nevezik azokat. A kommentárok szerint mindenesetre nem csak megkönnyebbülést jelentenek a friss hírek az amerikai kormányzatnak, hanem további korlátozásokhoz vezethetnek majd.