A G7 csoport tavaly novemberben adott ki nyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy a világ legfejlettebb országai milyen módon kíváják szabályozni a mesterséges intelligencia fejlesztéseit, közösen támogatott magatartási kódexük megjelenésével párhuzamosan pedig a britek is összehoztak egy nagy nemzetközi konferenciát az iparág meghatározó szereplői és 25 állam, köztük az Európai Unió, Kína és az USA részvételével. Az AI Safety Summit záródokumentuma, az úgynevezett Bletchley-nyilatkozat több fontos megállapítást is tartalmaz, és leszögezi, hogy a mesterséges intelligenciának nem csak a lehetőségei, hanem a kockázatai is óriásiak, amelyeket csak nemzetközi együttműködéssell lehet kezelni.
A világ első globális mesterségesintelligencia-biztonsági csúcstalálkozójának nagyon fontos eredménye volt, hogy Kína és az Egyesült Államok a feszültségek ellenére is hajlandóságot mutatott az együttműködésre az MI nemzetközi szabályozásában. A novemberi esemény zárásaként Rishi Sunak brit miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy a továbbiakban félévente rendeznek majd hasonló egyeztetéseket. A második körre ennek megfelelően május 21-22-én kerül majd sor brit és dél-koreai közös rendezésben, amikor egy virtuális "vezetőségi ülést" követően a technológiai miniszterek személyes találkozóját is megtartják, bár a Reuters forrásai szerint ezúttal már sokkal kevesebb vezető és miniszter vesz részt a megbeszéléseken.
Elég hamar elfogyott a lendület
Az elmúlt hónapokban ugyanis a figyelem az emberiség egzisztenciális kockázatairól a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges erőforrások felé fordult, legyen szó a nagy nyelvi modellek betanításához használt adattömegről vagy az adatközpontokat tápláló elektromosságról. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman már januárban kijelentette, hogy az AI jövője az energetikai áttörésektől függ, de a politikai diskurzus kiterjedt más fontos szempontokra is, mint amilyenek a környezeti hatások és a piaci koncentráció. A hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint az MI lehetőségei helyett már a korlátaival kapcsolatos kérdések foglalkoztatnak mindenkit, ezért nehéz lesz túllépni a Bletchley-nyilatkozaton.
A szerzői jog, az adatok szűkösségével és a környezetvédelem ennek megfelelően már nem is vonzanak olyan celebparádét, mint a novemberi konferencia, amelynek számos fontoss résztvevője ezúttal visszautasította a szöuli meghívást. A Reuters úgy tudja, hogy a franciák legközelebb 2025-ben képviseltetik majd magukat, és az EU részéről sem jelennek meg a szabályozásért felelős legfőbb európai bizottsági vezetők. A kanadai és a holland kormány már bejelentette távolmaradását, az amerikai külügy pedig elküldi ugyan a képviselőit Szöulba, de nem nevezte meg, hogy kikről lenne szó. Ennél ráadásul a piaci szereplők sem lelkesebbek, a Google DeepMind például a hírügynökség kérdésére nem kívánta megerősíteni részvételét.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak