Miközben az USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény többéves tárgyalást követően teljesen zátonyra futott, a Trump-adminisztráció erőteljes protekcionista törekvései újabb vámháborút indíthatnak el a két gazdasági erőközpont között. Egészen pontosan a franciák kerültek az amerikaiak látókörébe, mert ott élesedik a globális techcégek forgalomarányos adóztatása.

Nehéz szülés volt

Franciaországban már nagyon régen érik a normális adószinteknél különböző trükkökkel jóval kevesebb közterhet fizető internetes óriáscégek megregulázása. Ötletek már közel öt évvel ezelőtt is megfogalmazódtak, ám az ügy rétestészta módjára nyúlt. Tavaly decemberben aztán úgy tűnt, hogy idén év elején már élesedhet a különadó, de végül egészen mostanáig kellett várni a törvényhozás jóváhagyására. A francia szenátuson azonban ma minden bizonnyal átjut a tervezet.

Utóbbi lényege, hogy a világszinten 750 milliós éves árbevételnél többet termelő, digitális szolgáltatásokból Franciaországban legalább 25 millió eurót elérő multinacionális vállalkozásoknak 3 százalékos különadót kell megfizetniük a helyben szerzett bevételeik után.

A csak GAFA-törvényként emlegetett ötletnél nem igazán rejtik véka alá a francia honatyák, hogy mindez milyen vállalatok ellen irányul. A betűszó ugyanis a Google, Amazon, Facebook, Apple nevek kezdőbetűiből áll össze.

A sas kitárja védő szárnyát

A törvényerőre emelkedés lehetősége azonban az amerikai adminisztrációt is mozgásba lendítette. Tegnap bejelentették, hogy vizsgálat alá vonják a franciák elképzelését, mivel fennáll a veszélye annak, hogy az diszkriminatívan kezeli az egyesült államokbeli vállalkozásokat, ami tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősíthető.

Mint az a nyilatkozatokból kiderült, a vizsgálatot maga az elnök rendelte el. Donald Trump mindezt az 1974-es kereskedelmi törvény 301-es bekezdése alapján indíthatta el, amely felhatalmazást ad az elnöknek a megfelelő lépések megtételére, ha egy amerikai iparágat egy külföldi kormányzat jogtalan intézkedése sújt. Ez azért is fontos részlet, mert pontosan ugyanígy indult a Kínával szembeni hadjárat is, amely ugyan az utóbbi hetekben enyhülni látszik, de jelenleg is több százmilliárd dollárnyi áru kereskedelmére van hatással az érvénybe léptetett komoly vámtételek miatt.

Nem meglepő módon a kormányzati bejelentést nagy elragadtatással fogadta a zömében amerikai internetes óriásvállalatok érdekeit képviselő Internet Association vezetője. A kereskedelmi szövetség vezetője méltatta az USA határozottságát, amivel igyekszik megállítani a "diszkriminatív európai adók áradatát".

Nincs egység Európában

A franciáknak egyébként azért kellett saját hatáskörben, helyi szinten lépni, mert a technológiai vállalkozásokat kezelő, korábban egész szépen körvonalazódó egységes európai szabályozást a tervekkel ellentétben nem sikerült működésbe lendíteni. A formálódó tervezet végül az írek és néhány skandináv ország ellenállásán bukott el.

Pedig tavaly úgy tűnt, hogy az ügy sínen van, hiszen a franciák által propagált elképzelés mögé beálltak a németek is. Decemberben még úgy látszott, hogy március végéig mind a 27 tagállam rábólinthat a tervre, amely szerint a nagy technológiai cégekkel a forgalmuk 3 százalékát fizettettnék meg adó formájában, legkésőbb 2021 januári bevezetéssel. Ám néhány ágáló országot, mostanáig sem sikerült meggyőzni a terv megvalósíthatóságáról. Az pedig egyelőre bizonytalan, hogy a frissen felálló új EU-s testületek mikor tudják ismét felmelegíteni a témát.