A hétvégén Írország és több skandináv ország ellenállásán bukott el egy tervezet, amivel EU-s szinten próbáltak volna fogást találni a globális technológiai cégek kreatív adózási szokásain.

A pletykák szerint az Európai Bizottság elnöki székére is aspiráló Margrethe Vestager hétfőn igyekezett kimozdítani a holtpontról a technológiai nagyvállalatok pénzügyi megregulázásának ügyét. A jelenleg a versenyjogokért felelős biztos szerint a legjobb lenne egy globális megoldás, de annak hiányában Európának saját hatáskörben kellene rendezni a lazán adózó cégek problematikáját.

Ideje lépni

A dán politikus azt követően próbálta felrázni a témában illetékeseket, hogy hétvégén egy szakmai egyeztetés során elhasalt egy előzetes tervezet, amely az úgynevezet GAFA-adót igyekezett volna megvalósítani. Az elnevezés azokra a vállalatokra (a Google-re, az Apple-re, a Facebookra és az Amazonra) utal, amelyek első számú célpontjai egy új típusú adózási rendszernek. Ezek a globális óriások az elmúlt években rengeteg pénzt kerestek a kontinensen is, ám különböző jogszabályi kiskapuk kihasználásával a forgalmukhoz és profitjukhoz képest is elenyésző mértékben járultak hozzá a helyi államok finanszírozásához.

Tavaly úgy tűnt, hogy az ügy sínen van, hiszen a franciák által propagált elképzelés mögé beálltak a németek is. Decemberben még úgy látszott, hogy március végéig mind a 27 tagállam rábólinthat a tervre, amely szerint a nagy technológiai cégekkel a forgalmuk 3 százalékát fizettettnék meg adó formájában, legkésőbb 2021 januári bevezetéssel. Ám a tavaly még ágáló néhány országot, jelesül az íreket, a svédeket, a finneket és a dánokat mostanáig sem sikerült meggyőzni a terv megvalósíthatóságáról.

A tervezet egyébiránt azt nem zárta volna ki, hogy egyes tagországok a fenti mértéknél nagyobb közterhet vessenek ki a cégekre, amit maguk a franciák kilátásba is helyeztek. Utóbbiak most, hogy gödörbe került a terv, saját hatáskörben már el is kezdték a GAFA helyi megvalósítását. A francia honatyák már tárgyalják az adójavaslatot, amelyben ugyancsak a 3 százalék szerepel, amit a 750 millió eurónál nagyobb éves globális forgalommal rendelkező techvállalatoknak kellene megfizetni. 

Politikai játszmák

A témában nyilatkozó Vestager szerint az nem megy, hogy a világ egyre inkább digitalizálódik, de az ott keletkező gazdasági eredményekből alig jelenik meg valami az állami költségvetésekben. A versenyjogi biztos a kiskapuk elkerülésére a legjobb módszert egy globális szabályozásban látja. Egy ilyenen dolgozik az OECD is, ám a szervezet csak javaslatokat tehet a tagállamainak, azaz még kevesebb eszköz van a kezében, mint az EU-nak. Globális megoldás hiányában a politikus szerint legalább az EU-nak magának egyetértésre kellene jutnia, mégpedig sürgősen.

Vestager egyébként az egyik legaktívabb és legnépszerűbb a bizottsági biztosok között. Munkájának jól látható eredményei voltak azok a nagyszabású vizsgálatok, melyek következtében komoly bírságokat szabtak ki egyik-másik techvállalatra. A legtöbbet a Google-nek kell befizetnie. A keresőóriást legutóbb 1,5 milliárd eurós büntetést kapott a versenyt korlátozó lépései miatt, és pár éven belül összességében több mint 8 milliárd feletti bírságnál jár.

A dán politikus aktivitását nem csak lejáró mandátuma indokolhatja, hanem az a pletyka is, hogy az év második felében felálló új testületben már a vezetői székre pályázik. Ezt egy direkt újságírói kérdésre válaszolva ugyan nem erősítette meg, de kellően homályosan fogalmazott ahhoz, hogy igennek is lehessen venni.

Brexit ide vagy oda, ebben egyetértés van

Közben a brexitet se lenyelni, se kiköpni nem képes brit politikusok azért megmutatták, hogy van, amiben képesek egyetérteni. Nagy-Britanniában ugyanis hétfőn egy olyan javaslat került az asztalra, amely a közösségi médiában utazó cégeket komoly büntetéssel súlytaná, amennyiben azok nem képesek megvédeni a felhasználókat az ártalmas tartalmaktól. Ilyen problémákra sajnos bőven szogáltattak példát az elmúlt években a technológiai óriások.

Piaci hírek

A Daimler már nem hisz annyira a robot taxikban

A vállalat a költségek és a kockázatok mérlegelését követően a hosszú távú teherszállításra koncentrálja erőforrásait, és takarékra teszi az önvezető személyautók fejlesztését.
 
A 21. századi vállalatok legjobbika is csak félkarú óriás informatika nélkül, rugalmasság és hatékonyság tekintetében azonban jelentősek a különbségek ezen a téren. Vajon az évtized végén hogyan néz ki egy jól működő IT szervezet?

a melléklet támogatója az Invitech

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.