Miközben nálunk a tömegtiltakozások hatására hamvába holt, Franciaországban elővették az internetadó ötletét. Igaz, ők teljesen máshogy csinálnák.

Nálunk egyelőre a Nemzeti Konzultáció embrionális fázisánál tart az internetadó ötlete. Ez a tavalyi tömegtiltakozások hatására szerencsére felkerült arra a rövid listára, amely a visszavont kormányzati terveket tartalmazza. Ehhez képest Franciaországban most került elő a téma – azzal a különbséggel, hogy az ottani elképzelés logikus válaszként értékelhető egy valóban létező problémára.

Bekerítenék az elkerülőket

A francia Le Canard Enchainé hetilap szerdai számában jelent meg az az információ, miszerint az ottani kormányzat az internetes forgalom megadóztatását tervezi. Ezzel igyekezne a francia állam rávenni azokat a zömében amerikai online szolgáltatókat az adófizetésre, amelyek előszeretettel használják ki a különböző országok eltérő adózási szabályozását.

A Google esetében például 2013-ban mindössze 231 millió eurós, Franciaországban keletkezett forgalmat mutattak ki papíron, társasági adó jogcímén pedig alig 7,7 milliót fizetett az óriásvállalat. Ehhez képest a ténylegesen onnan származó reklámbevételei becslések szerint elérhették az 1,6 milliárd eurót is.

A kulturális miniszterhez köthető tervezetről pontos részletek egyelőre nem láttak napvilágot, de annyi tudható, hogy az internetes forgalomhoz kötődően megállapítanának egy adómentes adatmennyiségét, a világháló francia forgalmát ezen felül terhelő szolgáltatókra pedig adót vetnének ki. Ez az új teher viszont levonható lenne a nyereségadóból.

Tehát a helyben rendesen működő és adózó társaságokra ez nem róna extra terhet, míg például a YouTube videóinak nézegetésével a netezők igen gyorsan felpörgetnék a Google költségeit. Hasonló módon lehetne fizetésre kényszeríteni más online szolgáltatókat is, mint például a tévézésben érdekelt, és Európában egyre jobban terjeszkedő, de cégszinten csak Hollandiában működő Netflixet.

Ha bejön, ajánlják másoknak is

A hírek szerint a francia kormány egyelőre még a részletek kidolgozásánál tart, ám amennyiben a tervből törvény lesz, és a bevételek az elvárt eloszlásban és mennyiségben érkeznek, akkor mindenképpen ajánlani fogják ennek kiterjesztését más európai országoknak is.

Az adóelkerülés felszámolására egyre több helyen igyekeznek megoldást találni. Angliában például rögtön Google-adóként ment át a köznyelvbe az az ötlet, hogy a külföldre menekített profitot 25 százalékos különadóval sújtanák. Az adóelkerülők egyik kedvenc helye, Írország is kényetelen volt lépni egy belengetett EU-vizsgálat után, és idén már nem lehet könnyen megúszni a társasági adó megfizetését. A probléma csak annyi, hogy a már működő cégek 2020-ig haladékot kaptak, azaz öt éven keresztül elvileg minden mehet úgy, ahogy eddig.

Hazai összehasonlítás

És hogy miért is teljesen más a most felvetődött francia ötlet, mint a tavaly csúfosan elbukott hazai kezdeményezés? Itthon a távközlési különadó kiterjesztéseként igyekeztek eladni a teljes internetforgalmat terhelő újabb sarcot, amelyet természetesen nem az embereknek, hanem a szolgáltatóknak kellett volna állniuk (legalábbis a kormányzati sikerkommunikáció szintjén).

A probléma viszont az, hogy a különadókkal amúgy is alaposan megrakott szektor nem tud úgy trükközni, mint a nagy internetes óriások. A távközlési infrastruktúrát itt kell kiépíteni, üzemeltetni, így a forgalom is itt keletkezik, amiből az adóbevételek is a hazai kasszába folynak. Tehát miközben a Google és a Facebook úgy terheli előbbiek hálózatát, hogy még a helyi adókat is elkerüli, a magyar állam a szolgáltatókat (és áttételesen a lakosságot) akarta újból büntetni. Mindezt ráadásul akkor, amikor már életbe lépett az igazi hungarikumként értékelhető reklámadó is, amelyre legfeljebb kacagtak a Facebook vagy a Google távoli központjában.

Közösség & HR

Szakértők figyelmeztetnek: ne küldözgessünk chatbotoknak az orvosi leleteinket

Elon Musk arra biztatja az X közösségi oldal felhasználóit, hogy teszteljék saját egészségügyi felvételeiken a Grok MI-chatbot képelemző funkcióit, de ez nem mindenki szerint jó ötlet.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.