Nálunk egyelőre a Nemzeti Konzultáció embrionális fázisánál tart az internetadó ötlete. Ez a tavalyi tömegtiltakozások hatására szerencsére felkerült arra a rövid listára, amely a visszavont kormányzati terveket tartalmazza. Ehhez képest Franciaországban most került elő a téma – azzal a különbséggel, hogy az ottani elképzelés logikus válaszként értékelhető egy valóban létező problémára.

Bekerítenék az elkerülőket

A francia Le Canard Enchainé hetilap szerdai számában jelent meg az az információ, miszerint az ottani kormányzat az internetes forgalom megadóztatását tervezi. Ezzel igyekezne a francia állam rávenni azokat a zömében amerikai online szolgáltatókat az adófizetésre, amelyek előszeretettel használják ki a különböző országok eltérő adózási szabályozását.

A Google esetében például 2013-ban mindössze 231 millió eurós, Franciaországban keletkezett forgalmat mutattak ki papíron, társasági adó jogcímén pedig alig 7,7 milliót fizetett az óriásvállalat. Ehhez képest a ténylegesen onnan származó reklámbevételei becslések szerint elérhették az 1,6 milliárd eurót is.

A kulturális miniszterhez köthető tervezetről pontos részletek egyelőre nem láttak napvilágot, de annyi tudható, hogy az internetes forgalomhoz kötődően megállapítanának egy adómentes adatmennyiségét, a világháló francia forgalmát ezen felül terhelő szolgáltatókra pedig adót vetnének ki. Ez az új teher viszont levonható lenne a nyereségadóból.

Tehát a helyben rendesen működő és adózó társaságokra ez nem róna extra terhet, míg például a YouTube videóinak nézegetésével a netezők igen gyorsan felpörgetnék a Google költségeit. Hasonló módon lehetne fizetésre kényszeríteni más online szolgáltatókat is, mint például a tévézésben érdekelt, és Európában egyre jobban terjeszkedő, de cégszinten csak Hollandiában működő Netflixet.

Ha bejön, ajánlják másoknak is

A hírek szerint a francia kormány egyelőre még a részletek kidolgozásánál tart, ám amennyiben a tervből törvény lesz, és a bevételek az elvárt eloszlásban és mennyiségben érkeznek, akkor mindenképpen ajánlani fogják ennek kiterjesztését más európai országoknak is.

Az adóelkerülés felszámolására egyre több helyen igyekeznek megoldást találni. Angliában például rögtön Google-adóként ment át a köznyelvbe az az ötlet, hogy a külföldre menekített profitot 25 százalékos különadóval sújtanák. Az adóelkerülők egyik kedvenc helye, Írország is kényetelen volt lépni egy belengetett EU-vizsgálat után, és idén már nem lehet könnyen megúszni a társasági adó megfizetését. A probléma csak annyi, hogy a már működő cégek 2020-ig haladékot kaptak, azaz öt éven keresztül elvileg minden mehet úgy, ahogy eddig.

Hazai összehasonlítás

És hogy miért is teljesen más a most felvetődött francia ötlet, mint a tavaly csúfosan elbukott hazai kezdeményezés? Itthon a távközlési különadó kiterjesztéseként igyekeztek eladni a teljes internetforgalmat terhelő újabb sarcot, amelyet természetesen nem az embereknek, hanem a szolgáltatóknak kellett volna állniuk (legalábbis a kormányzati sikerkommunikáció szintjén).

A probléma viszont az, hogy a különadókkal amúgy is alaposan megrakott szektor nem tud úgy trükközni, mint a nagy internetes óriások. A távközlési infrastruktúrát itt kell kiépíteni, üzemeltetni, így a forgalom is itt keletkezik, amiből az adóbevételek is a hazai kasszába folynak. Tehát miközben a Google és a Facebook úgy terheli előbbiek hálózatát, hogy még a helyi adókat is elkerüli, a magyar állam a szolgáltatókat (és áttételesen a lakosságot) akarta újból büntetni. Mindezt ráadásul akkor, amikor már életbe lépett az igazi hungarikumként értékelhető reklámadó is, amelyre legfeljebb kacagtak a Facebook vagy a Google távoli központjában.