Tajvan saját jogon is beszáll az USA és Kína között már évek óta zajló geopolitikai játszmába, amelyet Washington azért folytat, hogy minél jobban korlátozza Peking hozzáférését kulcsfontosságú technológiákhoz, eszközökhöz és fejlesztésekhez. Utóbbi miatt a globális félvezetőipar megkerülhetetlen szereplőinek számíító tajvani gyártók már eddig sem üzletelhettek Kínával, mert azzal amerikai válaszlépéseket, szankciókat kockáztattak volna.
Ettől függetlenül a héten a tajvani kormányzat két kulcsfontosságú kínai vállalatot vett fel az exportellenőrzési listájára. A Kínában kiemelkedő csipgyártónak számító Semiconductor Manufacturing International (SMIC) és a hazai keresletre támaszkodva mostanában újra megerősördő Huawei számára ez praktikusan azt jelenti, hogy egyik tajvani cégtől sem tud vásárolni.
Politikai manőverek és trükközés
Mivel ezekkel a rendelkezések gyakorlatilag megegyező amerikai szankciók már egy ideje életben vannak, mindez leginkább Tajpej Pekingnek címzett politikai üzenetének tekinthető. Az önállóság kihangsúlyozása nyilvánvalóan sérti a kínai kormányzatot, amely soha nem mondott le az anyaországtól elszakadt, renegát szigetről, és folyamatosan emlékezteti a világot az újraegyesítés szükségességére.
A mostani intézkedésnek már csak azért sem lesz óriási hatása, mert az amerikai szankciók kicselezésében eddig is leleményesnek bizonyultak a kínai vállalatok. Komoly ügy kerekedett például a Huawei csúcstelefonjából, amelyben olyan fejlett csipeket találtak, amelyeket hivatalosan be sem szerezhetett a vállalat. Múlt ősszel aztán kiderült, hogy kerülőúton juthattak el a félvezetők a kínai informatikai óriáshoz.
Miért kell az üzleti intelligenciának megelőznie az MI bevezetését?
A felfokozott várakozásokhoz képest kiábrándító az MI-bevezetések valósága, ebben pedig a fő bűnös a rossz adatminőség és nem megfelelő adatinfrastruktúra.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak