Tajvani forrásokból úgy értesült a Reuters, hogy a TSMC a közelmúltban felfüggesztette a szállításait az egyik ügyfelének, mert felmerült a gyanú, hogy az továbbadta a csipeket a Huaweinek. A csipgyártó vizsgálatot rendelt el, valamint értesítette az amerikai és a tajvani kormányt, mert az eset felvetette az amerikai exportkorlátozások megsértésének gyanúját, állította a hírügynökségnek egy névtelenséget kérő tajvani kormánytisztviselő. Egyelőre azonban nem tudni, hogy milyen technológiával készült csipről van szó, és a TSMC-ügyfél nevét sem hozták nyilvánosságra.

Az információk szerint a csipet ismét a kanadai TechInsights elemzőcég találta meg egy Huawei-gyártmányú eszköz elemzése során.

Mint a Reuters megjegyzi, a tajvani kormány Peking katonai és gazdasági fenyegetései miatt érzékeny minden olyan ügyre, ami az amerikai exportszabályok megsértésével kapcsolatos. Az exportellenőrzést is szigorították, hogy megakadályozzák a tiltott fejlett félvezető technológiák Kínába jutását.

A Mate 60 Pro megjelenése óta él a gyanú

A TechInsights tavaly szeptemberben, a Huawei akkor bemutatott csúcstelefonjában, a Mate 60 Próban talált először olyan technológiájú csipet, ami elvileg nem lehetett volna a szankcionált kínai vállalat eszközében. A mobilban Kirin 9000s-ként azonosított SoC-ot (system on a chip) 7 nm-es gyártástechnológiával készítette a SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation), a legnagyobb, részben állami tulajdonban lévő kínai bérgyártó. A SMIC-nek azonban elvileg nem voltak (vagy nem lehettek volna) olyan berendezései, melyekkel ilyen csipet lehet gyártani.

Nem sokkal később a kanadai elemzőcég más érdekességet is felfedezett a Mate 60 Próban: egy LPDDR5-ös memóriamodult és egy NAND flash tárolót, amiken még látható volt a dél-koreai SK Hynix címkéje. Aztán hamarosan robbant az újabb bomba: az év elején a Huawei Qingyun L540 notebookjában már 5 nanométeres tajvani gyártmányú csipet talált a kanadai elemzőcég.

Mivel egyértelmű magyarázat nem volt, elindultak a találgatások. Három főbb elmélet élt-él a fejlett csipek forrásáról. Egyesek feltételezték, hogy a Huawei, pontosabban gyártó partnerei képesek valamilyen barkácsmódszerrel fejlettebb technológiájú félvezetőket gyártani. Ezt sugallta a TechInsights is. Volt olyan elmélet is, hogy a Huawei még az amerikai exportszigorítások előtt tárazhatott be fejlettebb félvezetőkből, és amint kifogynak a készletei, a telefonok gyártása is leáll (vagy csendben átalakítják a modelleket).

A harmadik eshetőség, amelyre számos bizonyítékot is találtak, hogy Kína (ahogy pl. Oroszország is) third-party és offshore partnerek, fedőcégek beiktatásával kerüli meg az exportellenőrzési rendszert, és lényegében bármilyen technológiához hozzá tud jutni.

A fejlett technológiákhoz való hozzáférésnek egyébként vannak egyszerűbb módozatai is: kínai szervezetek előszeretettel veszik igénybe olyan vállalatok felhőszolgáltatásait, mint az Amazon. Így ha csak közvetve, de hozzáférnek a fejlett amerikai csipek és a legújabb MI-technológiák nyújtotta lehetőségekhez.