Tavaly ismét nagyot lódult a hazai e-kereskedelmim piac. Több olyan tendenciát is kimutatott az eNET, amely rendszeresen kutatja a szektor változásait, amely nagyon sok új szereplőt is vonzhat erre piacra.
Bár a csatorna más, és az internet sokkal hatékonyabbá teszi a szállítási lánc egész folyamatát, a webes kereskedők is ugyanúgy működnek, mint a fizikaiak: olcsón kell beszerezni, lehetőleg annyit, amennyit drágábban el lehet adni. A hatékonyság kulcsa azonban az ellátási lánc. Az Amazonnak például nagyságrendileg 600 millió csomagot kell kiszállítania évente, nem véletlen, hogy az utóbbi időben logisztikai szabadalmak garmadáját – köztük Musk ötleteivel vetekedőket – próbálja levédetni.
Az ország fele már netes vásárló
Bár a 2017-es végleges adatok még hiányoznak, már tavaly is 4,6 millió online vásárlót számláltak össze az eNET kutatói, azaz az évtized eleje óta megháromszorozódott az interneten (is) beszerzők száma. A vásárlókban megvan a piac növekedéséhez szükséges alapvető bizalom, azaz ma már nem kérdés, hogy szabad-e vásárolni egy online shopban. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy a kereskedők is igyekeznek különböző kedvezményekkel – például olcsóbb árral, ingyenes kiszállítással – az online tér felé terelni potenciális vevőiket, hiszen így kisebb személyi állománnyal, jobb helykihasználással, hatékonyabb logisztikával tudják csökkenteni költségeiket, ami hosszú távon bőven visszahozza – például több és elégedettebb vásárló, magasabb online költése formájában – a most adott kedvezményeket.
Jelenleg az átlagos kosárérték (egy vásárlásnál elköltött összeg) 13 ezer forint. Ez 2016-os adat, és a tavalyi évben valószínűleg emelkedett, hiszen csak a Black Friday akciókban átlagosan 36 ezer forintot terveztek költeni a vásárlók.
Annak is örülhetnek az e-kereskedők, hogy a vásárlók korfája is egyre kiegyenlítettebb. A legnagyobb számban természetesen a 20-49 éves korosztályból kerülnek ki a netes vásárlók, de a kutatások szerint már a 70 év felettiek körében is közel százezer online vásárló van.
Bár nem óriási az eltérés a nemek között, a tavalyi erre vonatkozó adatfelvételek szerint a nők egyértelmű többségben vannak a netes vásárlók között. Ez csak a 20-24 éves korosztályban borul fel, ott a kutatók 200 ezernél valamivel több férfi vásárlót számláltak, míg a nők száma valamivel alatta maradt a 200 ezernek.
Mindent karácsonykor költőnk el
A piac bővülésnek egyetlen korlátja lehet: a netes vásárlók száma vészesen közelíti a hazai internetezők számát. De – épp a csatorna jellege miatt – mindenki számára adott a külföldre terjeszkedés. (Megjegyzendő, hogy az Eurostat mérése nem mutat ennyire kedvező képet, aszerint ugyanis Magyarországon a netező nők 45, a férfiak 51 százaléka szokott vásárolni az elektronikus csatornákon keresztül. A Benelux államokban, Németországban vagy Dániában a 80 százalékukde még a szlovák netezők is katívabbak nálunk az online shoppingolásban, a férfi és női netezőknek is 68 százalékuk vásárol online.)
Az e-kereskedelmim piac növekedése 2010-től
(A képre kattintva megnézheti az eNET teljes infografikáját)
A hazai kereskedőknek is jó lehetőség, hogy egyre közelebb kerül az egységes digitális piachoz az Európai Unió. Andrus Ansip, az Európai Bizottság egységes digitális piacért is felelős alelnöke november végén Tallinban beígérte, hogy idén karácsonyra semmiféle területi alapú korlátozása nem lesz az online vásárlásoknak. Ez ma már a magyar kereskedőknek is fontos: a webáruházak 35 százaléka ugyanis már külföldről is kap megrendeléseket.
A karácsonyi határidő nem véletlen, ekkor realizálódik a kiskereskedelmi vásárlások jelentős része. Tavaly például november-decemberi időszakra koncentrálódott az e-kereskedelmi forgalom több mint 30 százaléka. Ezt a szintet valószínűleg 2017-ben hozta a szektor, és mivel a kiskereskedelmi szempontból laposabb első felében is 20 százalékkal nőtt az online költés, a netes kereskedők valószínűleg sikeres évet zártak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak