Az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat a legfrissebb felmérése az online vásárlást és általában az internetezési szokásokat rendszeresen monitorozta. A 2016-os évről szóló kutatás szerint az internetet online vásárlásra használók között a nők ma már alig maradnak el a férfiak mögött: a netező nők 65 százaléka vásárolt tavaly valamit online módon, ugyanez az arány a férfiaknál 67 százalék.
Magyarországon ehhez képest a netező nők 45, a férfiak 51 százaléka szokott vásárolni az elektronikus csatornákon keresztül. Összehasonlításképpen: a Benelux államokban, Németországban és Dániában az uniós átlagot jóval meghaladó, nagyjából 80 százalék körüli ugyanez az arány. Meglepően magas Szlovákiában is, ahol a férfiak és a nők 68-68 százaléka már rutinos vásárlónak számít az online térben. Az észtek is még jóval előttünk járnak, bár érdekes módon ott a nők vezetnek 68 százalékkal, a neten vásárló férfiak aránya csupán 60 százalék.
A próbafülke hiánya sem gátolja az online ruhavásárlást
Jelentősek a regionális eltérések abban is, hogy ki mit vásárol szívesebben a világhálón. Uniós átlagban a nők sokkal nagyobb része vásárol ezen a módon ruhákat, pedig azt gondolhatnánk, hogy fizikai próba híján ez a termékcsoport nem számít klasszikus online terméknek. Az online vásárló nők 68 százaléka bízik a megadott méretek helytállóságában, míg a férfiaknál ez az arány 56 százalék. Nem meglepő módon ugyanakkor a férfiak jóval nagyobb része (31 százaléka) veszi meg szükséges elektromos és elektronikai eszközeit a webáruházakban, ami az online vásárló nők körében csak 17 százalék.
Kisebb az eltérés a filmek esetében: itt a weben vásárló nők 20, a férfiak 26 százaléka fizetett már ily módon beszerzett filmes tartalomért. Háztartási cikkeket a nők 43, a férfiaknak pedig a 45 százaléka szerzett be a világhálóról, hasonlóan minimális a nemek közti eltérés az online utazás- és szállásfoglalás esetében is, ahol a nők aránya 51, a férfiaké 52 százalék volt 2016-ban. Jegyet is szeretünk online vásárolni, ez a tevékenység mindkét nemnél 38-38 százalékban népszerű.
A felmérés kitér arra is, hogy nemenkénti bontásban mennyire népszerű a digitális bankolás és a közösségi hálókon vagy a hírportálokon való böngészés. Az Eurostat megállapítja, hogy általánosságban a nők valamivel kisebb arányban használják az internetet az EU-ban, mint a férfiak. Tavaly a 16–74 év közötti korosztályon belül a nők 77 százaléka a használta legalább egyszer egy héten az internetet, szemben a férfiak 81 százalékával. Nálunk a nők aránya eléri a 77 százalékos uniós szintet, a férfiaké viszont 79 százalékkal némileg elmarad tőle.
Azzal kapcsolatban, hogy ki mire szereti használni a világhálót, kiderül, hogy az EU-ban a nők kisebb arányban olvasnak online híreket, mint a férfiak. A tavalyi utolsó három hónapban a nők 68, a férfiak 72 százaléka használta ebből a célból az internetet.
Nem sok különbség van a nemek között az internetes telefonálásnál, ahol a nők 38, a férfiaknak pedig a 40 százaléka használja ezt a szolgáltatást. Uniós szinten még ennél is szívesebben internetbankolunk. Ez a mutató a netező nők 58, a férfiak 60 százalékára vonatkozik. Magyarországon ennél kisebb az érdeklődés a netes bankolás iránt, a nők 43, a férfiak 46 százaléka él a lehetőséggel.
A világháló egyelőre még nem az igazi terepe a munkakeresésnek, mert a netező nőknek csupán a 22, a férfiaknak pedig a 21 százaléka próbálkozik ezen a módon munkát találni.
A legnépszerűbb internetes tevékenység továbbra is az e-mailek küldése és fogadása. Itt semmi különbség nem tapasztalható a nők és a férfiak aktivitása között, mindkét nem esetében 86 százalék az arány, nem így a közösségi oldalak látogatásában, ahol azért a nők szívesebben megfordulnak, arányuk eléri a 65 százalékot, míg a férfiaké csupán 61 százalék.
A közösségi médiahasználatban az uniós tagországok között Magyarország az élen áll, a nők 85 százaléka, a férfiak 81 százaléka használja rendszeresen ezeket a világhálós felületeket.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak