Amikor a Walmart megközelítőleg tíz éve elkezdett tapogatózni, hogyan tudna beszállni az online kereskedelembe, hamar rá kellett jönnie, hogy ez valami egészen más, mint amiben a vállalat naggyá – a világ egyik legnagyobbjává – vált. 2007-ben például megpróbálkoztak az online filmletöltéssel (lényegében online videotéka), ám a szolgáltatás még egy évet sem élt meg: a februárban elindított bétatesztes szolgáltatásra olyan kicsi volt az érdeklődés, hogy még az év decemberében le is állították.
Azt azonban már akkor lehetett látni, hogy azok a piaci szereplők, melyek nem nyitnak az online kereskedelem irányába, hamarosan komoly, akár behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek.
Könnyen rendelni – gyorsan megkapni
Ma már jól látszik az is, hogy a kiskereskedelmi piac nagy szereplői egyáltalán nem a kínálattal (értsd: árulnak bármit, amit el lehet adni, a babaholmitól kezdve a biozöldségen át a repülőgépig), sokszor nem is az árakkal, hanem azzal versenyeznek, hogy hogyan tudják elérni és magukhoz láncolni a vásárlóikat. Az Amazon ebből a célból vezette be például 2005-ben a Prime szolgáltatást: egy előfizetést, amit kezdetben csupán egy napon belüli és ingyenes szállítást biztosított. Ma már azonban nagyon sok termékhez és szolgáltatáshoz használja vevőcsalogatónak, promóciós céllal ezt a szolgáltatását az Amazon (Prime-előfizetők például egy kisebb felhős tárhelyet is kapnak).
Jó tíz évvel később a Walmart is bevezette a saját Prime-ját: a ShippingPass. Ez a szolgáltatás jelenleg kétnapos szállítást biztosít, ellenben fele annyiba kerül, mint a Prime.
Az Amazon a kezdetektől komoly energiákat fektet abba is, hogy minél jobb csatornát építsen ki vásárlói és az online store között. Ezt a célt szolgálta például az e-könyvolvasók fejlesztése, de még inkább az, hogy nagyon olcsón árasztották el velük a piacot, és végső soron ez a célja az Alexának is: csak ki kell mondanunk a vágyainkat, és az Amazon máris teljesíti.
Ebben egyértelműen Jeff Bezosék járnak az élen, de mind a Walmart, mind az Amazon modelljét szinte egy az egyben másoló Alibaba követi őket. A Walmart a közelmúltban jelentette be, hogy a Google-lel társul, hogy be tudjon szállni a hangalapú megrendelések piacára. A modell persze némileg más: a Walmart termékeit a Google Express rendszerén keresztül a Google digitális asszisztensének segítségével, a Home-mal lehet megrendelni. (A megállapodás háttere slágvortokban: a Google a megállapodás nyomán végre felnövesztheti az eddig nem túl sikeres Express szolgáltatását, a Walmart pedig faraghat egy kicsit a digitalizációs hátrányából az Amazonnal szemben, amely ráadásul a bioélelmiszereket értékesítő Whole Foods lánc megszerzésével saját terepén is szorongatja.)
A kínai e-kereskedelmi óriás a közelmúltban szintén bemutatta a saját mesterséges intelligenciára épülő asszisztensét. Bár az eszköz egyelőre csak mandarin nyelven tud, Kína önmagában akkora piacot biztosít, hogy a csak arra koncentráló vállalkozások is nagyon hamar fel tudnak nőni a világ legnagyobbjaihoz.
Eddig elenyésző volt a hangalapú megrendelések száma. Az eMarketer kutatócég szerint az emberek többsége az Amazon és a Google rendszerét is elsősorban telefonlására vagy zenehallgatásra használja. A Walmart belépése azonban felpörgetheti ezt a piacot. A hangalpú megrendelések után ugyanis kedvezmény jár, ami arra mindenképpen alkalmas, hogy nagyobb figyelmet kapjon a lehetőség. A kiskereskedelmi hálózat egyébként azt is tervbe vette, hogy a hangalapú intelligens asszisztenst a fizikai boltjaiban is felhasználja, hogy különleges vásárolói élményt biztosíthasson.
A biciklis futárok alkonya
Nem elég gyorsan és könnyen rendelni, az árut meg is kell kapnia a vevőnek, lehetőleg azonnal. Vagy ha azonnal nem megy, akkor legalább nagyon gyorsan. A szállítás tehát szintén kulcskérdés: milyen eszközzel és mennyire gazdaságosan lehet megoldani a vásároló gyors elérését? Az autonóm járművek az e-kereskedelmi piac szereplőinek nem a közlekedés hatékonysága vagy kényelmi szempontok miatt izgalmasak, hanem a kiszállítás gyorsasága és gazdaságossága miatt.
Az Amazon, amely tömegével szabadalmaztatja logisztikai ötleteit – már jó ideje építgeti a drónflottáját. 2013-ban hozta nyilvánosságra, hogy elkezdődött az Prime Air fejlesztése, idén pedig már élőben is bemutatta, hogyan működik a Prime Air drón, amely teljesen egyedül képes eljuttatni az ügyfélhez a percekkel korábban rendelt árut.
Feltankol a reykjaviki pizzafutár
Bár a drónokra épülő autonóm szállítási rendszert az USA-ban még nem lehet beindítani az ottani szabályozás miatt, vannak a világnak olyan szegletei, ahol kiválóan alkalmazható a módszer. A VentureBeat a közelmúltban írt egy izlandi ételszállító cégről (nagyjából egy ottani NetPincért kell elképzelni, amely több étterem és élelmiszerbolt házhoz szállítási kínálatát fogja össze), amely társult egy drónos céggel, hogy hatékonyabbá (gyorsabbá-olcsóbbá) tegye a kiszállítást. A kísérleti jelleggel egyelőre Reykjavikban működő szolgáltatás nem az étteremtől a fogyasztóig szállít, csak a legkritikusabb útszakaszt rövidíti le: átviszi a szállítmányt a várost kettévágó öböl fölött.
Nagyon nagy pénz van ebben
A szállítmányozás, mint arra a BI Intelligence egy tavalyi jelentése utal, óriási piac. A szárazföldi, vízi és légi szállítást globálisan 2100 milliárd dollárra becsülik. De ki fizeti a révészt? Részben a kiskereskedelmi cégek, melyeknek azonban óriási költséget jelent. Nekik sok esetben a teljes szállítási lánccal (gyártótól a fogyasztóig) számolniuk kell valamilyen módon. Az Amazon például jelenleg mintegy húsz partnerével oldja meg az évi 600 millió csomagja kiszállítást – ebben a három legnagyobb partnere a FedEx, UPS és a USPS.
A nagy kereskedő cégek – itt természetesen az Amazon, az Alibaba vagy a Walmart méretéhez közelítő cégek jönnek szóba – azonban egyre inkább abban gondolkodnak, hogy azokra a szállítási útvonalakra is saját maguk fedik le, amikhez eddig partnereket vontak be. A nagy játékosok közötti verseny ezen a téren is folyik: egy idei felmérés szerint ugyanis a vásárolók 88 százalékát azzal lehet rávenni az online vásárlásra, ha ingyenes kiszállítást ígérnek neki. (Aki vásárolt már az AliExpressen, ennek egy egészen szélsőséges megvalósulását láthatja.)
Ez azonban sokba kerülhet kereskedőknek, akár nyereségességet is felzabálhatja. Az Amazon szállítási költségei 2016-ban például 40 százalékkal emelkedtek – miközben a kereskedelmi forgalma ennek töredékével bővült. A technológiai háttérrel rendelkező vállalatok erre úgy reagálnak, hogy részben próbálják saját erőforrásból gazdaságosan megoldani a szállítás jelentős részét, részben úgy, hogy technológiai eszközökkel (RFID, mesterséges intelligencia stb.) optimalizálják a szállítási lánc költségeit.
A költségeket nézve nagyon úgy fest, az lesz a nyerő, aki ezt a feladatot a legjobban megoldja.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak