A facebook csütörtökön jelentette be azt a több mint egymilliárd amerikai dollárra értékelt beruházást, amelynek eredményeképpen egy a közösségi hálózat egy szingapúri adatközpontot állítana munkába. Az új létesítmény a társaság legelső ázsiai adatközpontja lesz, és a tervek szerint 2022-ben adják majd át; a választott helyszín az ország főszigetének nyugati részére esik, nagyon közel ahhoz a területhez, ahol a Google éppen egy 850 millió dolláros fejlesztést valósít meg saját adatközponti infrastruktúrájának fejesztésére.

A régióban látványosan növekszik az új kapacitásokra való igény a mobilitás, az e-kereskedelem és a cloud szolgáltatások kapcsán. Bár a Facebook illetékes alelnöke kiemelte, hogy a fejlesztéseket egy dinamikus folyamatként kell elképzelni, vagyis az adatközpontok nem feltétlenül a közvetlen földrajzi környezetüket szolgálják ki, a beruházás nyilván összefügg az ázsiai piaci folyamatokkal. A 170 ezer négyzetméteres létesítmény egyébként több száz új munkahelyet jelent, és egészen pontosan 1,4 milliárd szingapúri dollárba kerül majd.

A Facebook jelenleg fél tucatny amerikai adatközpontot üzemeltet, és már nyilvánosságra hozta egy következő hazai szerverpark építésének terveit is. Ezeken kívül a társaság Svédországban és Írországban rendelkezik hasonló létesítményekkel, Dániában pedig már folyamatban van a harmadik európai adatközpont kialakítása. Ez utóbbi egy 184 ezer négyzetméteres komplexum lesz Odense mellett, amely 2020-ban kezdi meg működését, és a Facebook szerint a világ aktuálisan legfejlettebb, leginkább energiahatékony adatközpontja lesz.

Amerikában eközben éppen kiszeretnek a Facebookból

A Pew Research ugyanekkor egy olyan felmérés eredményeit közölte, amely kevésbé hízelgő a Facebookra nézve. A kutatócég egy nagy csomó statisztikát közöl az amerikai felhasználókról, köztük olyan megállapításokkal, mint hogy a közelmúlt botrányainak hatására a felnőtt facebookozóknak már több mint fele módosította a biztonsági beállításait az elmúlt 12 hónapban, 42 százalékuk pedig ugyanebben a perióduaban szándékosan betervezett magának egy hetekben mérhető Facebook-mentes időszakot.

Ezeknél sokkal érdekesebb azonban, hogy a felhasználók több mint negyede, 26 százaléka törölte is a Facebook appot az okostelefonjáról. Ez természetesen nem jelenti a fiókok törlését, sem azt, hogy többé nem látogatják meg a közösségi oldalt asztali vagy noteszgépeken keresztül. A mobil felhasználás kiszolgálása azonban mára a Facebook alaptevékenységévé és fő bevételi csatornájává vált. Így a tendencia nem sok jóval kecsegteti a válalatot, különösen, hogy az applikációt leradírozó júzerek a 18-29éves korcsoportnak az átlagnál sokkal nagyobb részét, 44 százalékát teszik ki.

A beszámolók szerint a sokat emlegetett Cambridge Analytica-botrány vagy a választások körüli manipulációs kampányok után az verte ki a biztosítékot a felhasználóknál, hogy a Facebook a mianmari népirtás kapcsán is a címoldalakra került. Bár a társaság utóbb maga is elismerte, hogy túl lassan reagált a válságot megelőző gyűlöletkampányra, a régió helyzetét ismerő kutatók és emberi jogi aktivisták már évekkel ezelőtt figyelmeztetéseket küldtek a Facebooknak, vagyis a jelek szerint nem lassúságról, hanem elképesztő felelőtlenségről van szó – az utólagos intézkedések pedig nem mindenkit győztek meg arról, hogy a helyzet érdemben változni fog.