A jelenlegi informatikai trendek kulcsszava szinte minden esetben a diszrupció, más szóval a teremtő rombolás, amit mottónak választottunk a Bitport 2017-es CIO Hungary konferenciájához is. Ma ugyanis már közhelynek számít, hogy az ezredforduló óta a Fortune 500 listáján szereplő cégek több mint fele kicserélődött, és abban is mindenki egyetért, hogy öt év múlva valószínűleg a mostani vállalatok fele sem működik majd a jelenlegi formájában.

Az egyik legfontosabb kérdés tehát az, hogy erre a változásra hogyan tud felkészülni egy hagyományos szervezet: az új technológiák bevezetése hozza magával új üzleti modelleket, vagy pont az új üzleti modellekhez kell megkeresni a megfelelő technológiákat? Ebben a felállásban állandó téma, hogy a CIO-nak követnie vagy vezetnie érdemes a változást, és az sem kevésébé lényeges topik, hogy az állam hogyan segítheti a vállalati versenyképesség növelését.

Az idei CIO Hungary konferencia első napját Takács Tibor, a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) elnöke nyitotta meg, aki a diszrupcióról szólva kiemelte az ember, a felhasználó szerepét. A digitális transzformáció másik jellemzője, hogy a tulajdonlás már nem hatékony módja az erőforrások allokációjának. A világ legnagyobb tartalomszolgáltatója nem rendelkezik újságírókkal; az egyik legnagyobb személyszállító vállalkozásnak nem igazán vannak saját autói; a szálláspiacot letaroló dotkom cég nem birtokol ingatlanokat.

Idei keynote előadásunkra elfogadta felkérésünket Csáji Balázs Csanád, az MTA SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, aki a mesterségesintelligencia-kutatásokról adott áttekintést a hallgatóságnak. Ennek egyik legfőbb tanulsága, hogy az AI-technológiák már nem a jövőt jelentik, hanem velünk vannak és a mindennapok részévé váltak, bár hatásuk a későbbiekben a mainál sokkal látványosabb és meghatározóbb meghatározóbb lesz.

Várakozások és realitások a gépi tanulásban

Nem véletlen, hogy a nagyvállalatok sorban vásárolják fel az AI-fejlesztő startupokat, ennek ereménye például a 2016-os év egyik legnagyobb tudományos áttörése is. A Google DeepMind részlege által fejlesztett AlphaGo legyőzte a legerősebb humán gójátékosokat, de az online birodalomhoz néhány éve csatlakozott brit AI-fejlesztő cég rendszeresen szolgál érdekes eredményekkel, mint amilyen a bonyolult neurális hálózatok viselkedése olyan helyzetekben, ahol érdekeiknek megfelelően kell alkalmazniuk az együttműködés vagy a versengés eszközeit.

Az előadás kitért a mesterséges intelligencia filozófiai hátterére, a felügyelt tanulás nehézségeire (általánosító képesség, alultanulás, túltanulás stb.), a mély neurális hálózatokra (a rejtett rétegekkel rendelkező hálózati struktúrákra és a mély tanulásra), az önszervező és megerősítéses tanulásra, vagy  általában az olyan problémákra, mint hogy az igazán jól működő kép-vagy hangfelismerő rendszerek esetében még nem feltétlenül sikerül igazolni, hogy azok pontosan miért működnek jól.

Csáji Balázs Csanád előadása alapján a mesterséges intelligenciával kapcsolatban nem tűnik megalapozott félelemnek a gépek öntudatra ébredése és az önfejlesztő képesség exponenciális gyorsulásával létre jövő AI szingularitás. A kutató ugyancsak gyengén megalapozottnak tartja a munkaerőpiacjelentős átrendeződésével, a rövid távon növekvő munkanélküliséggel összefüggő fenntartásokat, mivel az AI belátható időn belül csak részfeladatokat, és nem teljes állásokat vesz át. A fizikai és a virtuális világ konvergenciája ettől persze realitás, a negyedik ipari forradalom elhozza magával a kiber-fizikai rendszerek elterjedését és az okos gyárak megjelenését.

Vannak azonban nagyon is valós kockázatok: ilyen mondjuk az emberi hiba és a felfokozott verseny nyomán rosszul működő szoftverek vagy hardverek megjelenése, a szándékosan rosszindulatú használat (autonóm fegyverek, fegyverkezési verseny), vagy az etikai és biztonsági problémák, ide értve a szabadságot és a magánélet védelmét és azt a veszélyt, hogy az AI potenciálisan növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Minden szemszögből a változó igényekről

A CIO Hungary délelőtti szekciója további előadásokkal egészítette ki a digitális átalakulással kapcsolatos várakozásokat. A VMware stratégája, Stanisław Bochnak a digitális darwinizmus már sokat tárgyalt alaptételét bontotta ki, ami a lengyel szakember szerint is azt jelenti, hogy a gyors felfalja a lassút, más szóval a kockázatvállalás ma a kockázatok kezelésének leghatékonyabb módja. Ez CIO feladatait tekintve is vonatkozik már az informatikai biztonság transzformációjától a digitális munkakörnyezet fejlesztésén, az adatközpontok modernizációján vagy a publikus felhő integrációján át a mobil felhasználói élmény és az ügyfélbizalom megteremtésének új kihívásaira.

Ezt a víziót árnyalta Szentiványi Gábor, a nyílt forráskódú nagyvállalati informatikai megoldásokban utazó ULX ügyvezető igazgatója, aki a diszrupció anatómiájáról, a konzervativizmus és radikalizmus helyéről beszélt az IT-rendszerek fejlődésében. Ez a jelenlegi helyzetben azért különösen izgalmas, mert a korábbi, nagy informatikai változásokkal szemben mára az átalakulás fókuszában álló IT rendszerek a korábbiaknál sokkal jobban meghatároznak mindent. A diszrupció ráadásul manapság igen gyakori jelenség, a régi megoldásokat mégsem lehet mindig és azonnal sutba dobni: ennek eredménye a bimodális IT kialakulása, amelynek kezelését Szentiványi Gábor is körüljárta előadásában.

Az IT-erőforrások HR-támogatását végző Bluebird képviseletében Rábaközi Tamás vezérigazgató az erőforrásokért zajló küzdelmet mutatta be, tekintettel például az IT-szakemberek preferenciáira, a passzív álláskeresők megmozgatására és a területen felhasznált új technológiákra; mindezzel a hallgatóságban ülő informatikai vezetők figyelmét is felhívva a munkáltatói márka erősítésére és a toborzásban is szükséges paradigmaváltásra.

Az Interoute brit előadója, Miker Rivers a hagyományos üzleti informatika jellemzőiről és digitális transzformációjáról, ennek kapcsán pedig a vállalati digitális platformokról vagy a fejlesztők által elérhetővé tett digitális üzleti képességekről beszélt. Mindezt jól kiegészítette a Schneider Electric regionális alkalmazásközpontjának vezetője, Szarka Attila, aki a diszruptív technológiák forradalmi hatását mutatta be az adatközpontokra.

A CIO Hungary konferencia első napjának délelőtti szekcióját most is egy kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, amelyet ezúttal a Vezető Informatikusok Szövetségét képviselő Kerékfy Pál moderált. A beszélgetés résztvevői – Charaf Hassan (a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai tanszékének vezetője), Boda József (az oktatással foglalkozó CodeCool ügyvezetője) és Patonai István (a K&H Bank informatikai vezetője) – az ipar és a képzés eltérő vagy éppen megegyező igényeit és feladatait tárgyalta végig a már emlegetett 4.0-s ipar szempontjából.

Nem-annyira-de-majdnem élő közvetítésünket az első nap délutáni szekciójával folytatjuk. Száznál is több regisztrált CIO vendégünk ma további további hét előadáson és négy dedikált workshopon vehet részt, idén első ízben pedig lehetőséget teremtünk a piacra vitel elején vagy előtt álló, nagyvállalati (B2B) megoldásokat fejlesztő startup vállakozások bemutatkozására is.