Úgy látszik, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak is megvan a maga varázsszava: a kockázatkezelés. Kockázatalapú megközelítést alkalmazott a mesterséges intelligencia szabályozására, és most hasonló szemlélettel tervezi javítani az EU gazdasági biztonságát is. A tegnap bejelentett tervezetet nem véletlenül nevezik egyes beszámolók inkább "kockázatmentesítési” stratégiának.

A stratégia célja ugyanis egy olyan ellenálló gazdaság kialakítása, amely a kritikus technológiákban a lehető legkevésbé támaszkodik Kínára. Az persze más kérdés, hogy a tagállamoknak abban nagyon eltérő az álláspontjuk, hogyan kellene viszonyulni Kínához (lásd pl. a Huawei megítélését).

A stratégia négy területre koncentrál:
● az ellátási láncok ellenálló képességét fenyegető kockázatokra, beleértve az energiabiztonságot is;
● a kritikus infrastruktúra fizikai és kiberbiztonságát fenyegető kockázatokra;
● a technológiabiztonsággal és technológiaszivárgással kapcsolatos kockázatokra;
● valamint a gazdasági függőségek fegyverként való alkalmazásából vagy a gazdasági kényszerekből eredő kockázatokra.

A tervezet szerint a kockázatokat úgy lehet csökkenteni, ha az EU megerősíti az egységes piacát, és erős, ellenálló gazdaságot épít fel (skillekbe való befektetés, a belső kutatási, technológiai és ipari bázis erősítése). Ehhez olyan szakpolitikára van szükség, amely kiemelten kezeli a meglévő gazdaságbiztonsági prioritásokat, és folyamatosan tárja fel az újabb kihívásokat. Ez segíthetne kiszűrni vagy csökkenteni a máshonnan begyűrűző negatív gazdasági hatásokat. A kockázatcsökkentés harmadik pillére a biztonságot növelő partnerségek, valamint a nemzetközi szervezetek például a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization) szabályzó szerepének megerősítése lenne.

Az EB szerint ez úgy érhető el például, ha az Unió fokozottan ellenőrizné a közvetlen külföldi (EU-n kívülről érkező) befektetéseket, valamint az exportot. Emellett javítani kellene a kockázatkezelést olyan technológiai területeken, mint a kvantumszámítástechnika, a fejlett félvezetők gyártása vagy a mesterséges intelligencia.

A szöveg ugyan nem említ név szerint egyetlen országot sem, nem nehéz kiolvasni belőle, hogy a fő ellenfél Kína. A szöveg ugyanis elemzők szerint mintegy összefoglalása azoknak a kritikáknak, melyeket az EU és az USA fogalmazott meg Pekinggel szemben.

Mindeközben a tagállamokban...

Mint ahogy arra a Nikkei is felhívja a figyelmet, Európa erősen megosztott abban, hogy milyen viszonyt kellene kialakítani Kínával. A márciusban kinevezett új kínai miniszterelnök, Li Csiang első hivatalos külföldi útjának első állomása Berlin volt, ahol Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt. A megbeszélések után pedig azt nyilatkozta, hogy Peking reméli, sikerül új szintre emeli a német-kínai kétoldalú kapcsolatokat. És ahogy lenni szokott, a megbeszélések mellett-mögött üzletek is születtek, főleg a fejlett gyártás és a környezetvédelem terén.

A kínai miniszterelnök következő állomása Párizs lesz. Ott ugyan egy globális csúcstalálkozón vesz részt, de várhatóan találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel, aki szerint az EU-nak nem kellene egyértelműen elköteleződnie az USA Kína-politikája mellett (pl. Tajvani-szoros kérdésében). De említhetjük Magyarországot is, ahová egyre-másra érkeznek kínai beruházások.

Az olaszok ezzel szemben óvatosabbak. Az olasz kormány például még azt is megvétózta, hogy a Pirelli legnagyobb részvényese, a kínai Sinochem nevezze ki a vállalat vezérigazgatóját.

Az EB tervezetéről június 29-30-án tárgyalnak az EU államfői, valamint a képviselők.