Az Európai Unió és az Egyesült Államok szabályozó hatóságai hosszú ideje tárgyalnak róla, hogyan lehetne mindenki számára elfogadható módon szabályozni a transzatlanti adatforgalmat, miután a korábbi megállapodásokat, a Safe Harbor és a Privacy Shield néven futó egyezményeket korábban érvénytelenítette az Európai Bíróság. A Meta Platforms múlt héten közzétett, nem túl fényes negyedéves jelentésében már arról nyilatkozott, hogy ha úgynevezett standard adatfelhasználási záradékokkal nem tehető jogszerűvé a meglévő gyakorlat, és nem küldözgetheti az európai a felhasználók adatait az amerikai adatközpontokba, akkor nem fog szolgáltatni Európában, vagyis leállítja az EU-ban a Facebook és az Instagram alkalmazásokat.

A Facebook (legújabban Meta Platforms) nem most fenyegetőzött először azzal, hogy elhagyja valamelyik piacát. 2020 szeptemberében már belengette ugyanezt, amikor az uniós bíróság hatályon kívül helyezte a 2016-os Privacy Shield megállapodást, tavaly pedig ideiglenesen blokkolta az ausztrál felhasználókat és kiadókat is, sikeresen nyomás alá helyezve az ausztrál kormányt a tervezett médiaszabályozás felpuhításáért. A nagy platformszolgáltatók közül a Google ugyancsak kilátásba helyezte, hogy hasonló indíttatásból kivonná keresőszolgáltatását Ausztráliából, míg az Apple szabadalmi aggályok miatt értekezett az Egyesült Királyságból való kivonulásról.

A Meta mostani nyilatkozataiban az jelent újdonságot, hogy a vállalat ezúttal rögtön visszakozott: egy blogbejegyzésében azt bizonygatta, hogy egyáltalán nem fenyegetőzött az európai piac elhagyásával, csupán bizonyos üzleti kockázatokat azonosított a nemzetközi adattovábbítás kapcsán. Ez egyesek szerint már egyértelműen jelzi az erőviszonyok változását, ahogy világszerte számos kormányzat és versenyhatóság kezdett párbeszédet egymással a big tech probléma kezeléséről. A Meta és a többi technológiai óriás manapság ellenszélben működik, vagyis végetért az a korszak, amikor mindenki egymásra licitált, és hajmeresztő engedményekre volt képes a kedvükért.

Nehéz lesz sértetlenül megúszni

A ZDNet hétvégi összeállításában megszólaló szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális platformok mennyire erősen függnek a hálózati hatásoktól. A Google, az Apple, a Facebook, az Amazon vagy a Microsoft a maguk módján mind ezekre támaszkodnak, és a hálózat egyes részeinek eltávolítása valamilyen szabályozási kérdés miatt károsabb lenne a számukra, mint ha mondjuk eszközgyártókról lenne szó, amelyek simán átköltöztetik a gyártótevékenységüket az alacsonyabb költségeket és alacsonyabb szabályozási terheket képviselő országokba. Ezzel a Meta fenyegetése gyengébb lábakon áll, és a kormányzatok koordinált fellépése miatt nehezebb is beváltania.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a Meta forgalmának csaknem egészét, 98 százalékát a mai napig a digitális hirdetési bevételek adják. Mivel 2021 utolsó három hónapjában a vállalat története során először csökkent a napi szinten aktív felhasználóinak száma, a dolog egyelőre nem néz ki jól: bár a mínusz félmillió facebookozó ebben a nagyságrendben inkább stagnálást jelent, abból komoly probléma lesz, ha a trend folytatódik és esetleg fel is gyorsul. Erre utal a vállalat tavalyi névváltoztatása és az átmárkázás mellett a web3-as fókusz formalizálása is, de ennek egyelőre nagyobb a füstje mint a lángja, és a társaság saját kriptovaluta-projektje is éppen most áll bele a földbe.

A Meta alaptevékenységét képviselő Facebook rövid idő alatt nagyon komoly piaci versenyben találta magát a TikTok alkalmazással, amely hatalmas felhasználói bázisa mellett is rendületlenül növekszik, így az ZDNet elemzése szerint az amerikai közösségi hálózatnak két választása lesz, ha az EU és az USA nem talál kölcsönösen kielégítő megoldást egy új adatforgalmi keretrendszer kialakítására. Az első természetesen az lenne, hogy egyes szolgáltatásait kivonja az EU-ból, ami a fentiek alapján nem igazán vonzó lehetőség – különösen, hogy a legutóbbi negyedévben a cég reklámbevételeinek csaknem negyed része származott Európából.

A másik, hogy az Európai Bíróság vonatkozó döntéseihez és az európai általános adatvédelmi rendelethez (GDPR) igazítja üzleti modelljét, biztosítva, hogy nem osztja meg uniós polgárok adatait amerikai jogalanyokkal. Ez nyilván borzalmasan sokba kerülne, kezdve a nagy, különálló európai adatközpontok létesítésével. Innentől nem csoda, ha a kormányzati oldalon már sehol sem érzik magukat kiszolgáltatott helyzetben a Metával szemben. A ZDNet ezzel kapcsolatban a francia pénzügyminisztert idézi, aki szerint a közösségi hálózat nyugodtan távozhat Európából: "megerősíthetem, hogy az élet nagyon jó a Facebook nélkül, nagyon jól meglennénk a Facebook nélkül is."