Az IBM látványos célkitűzéssel előzné be piaci versenytrsait: a vállalat Think konferenciáját megelőzően Arvind Krishna vezérigazgató egy interjúban elmondta, hogy 2025-re több mint 4 ezer kvantumbites kvantumszámítógép megépítését tervezi, ami számottevő előrelépés lenne a jelenlegi 127 qubites hardveréhez képest, az új eszköz pedig nem csak elkészülne, de akkorra már akár kereskedelmi forgalomba bocsátható lenne. A termék nyilvánvalóan forradalmi megoldás lenne egy nagy csomó olyan üzleti felhasználásban, ahol a flották útvonalának optimalizálása vagy mondjuk a pénzügyi kockázatok modellezése bolygó méretű hagyományos számítógépeket igényelne.
A kvantum-számítástechnikában rejlő lehetőségek ma már közhelyesnek számítanak, ennek ellenére a tökéletlenül működő gépeken és alapvető alkalmazásokon túl nemigen van mit felmutatni ezen a területen. Nemrég mi is idéztük a Marylandi Egyetem egyik elismert kvantumkutatóját, aki szerint a kvantumszámítógépek legnagyobb problémája a hype: a kutatók fürdenek a pénzben, de az már több mint kétséges, hogy a közeljövőben elő tudnak-e állni bármi használhatóval. Nem véletlen, hogy az IBM vezetője most igyekezett kerülni a teljesíthetetlen ígéreteket, és megerősítette, hogy a kvantumrendszerek létrehozása még a mesterséges intelligencia fejlesztésénél is nagyobb kihívást jelent.
Óvatosnak kell lenni, de sietni is muszáj
Ennek megfelelően hibának nevezte a Watson MI-szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi ígéretdömpinget is, miután az a vártnál sokkal lassabban hozott eredményeket az egészségügyben és más ágazatokban – ezzel kapcsolatban a Bitport áprilisi CIO Hungary konferenciáján is éppen elhangzott egy kiváló előadás Sepp Norbert IT tanácsadó jóvoltából, aki korábban éveken át a legendás Watson platform nagykövete volt. Krishna most úgy fogalmazott, hogy a vállalat feldob néhány dolgot, de ezúttal igyekszik óvatosabban lépkedni a vonalon, így a 2025-ben várható, több ezer kubites gépről is csak annyit mondott általánosságban, hogy gyakorlati és kereskedelmi lehetőségeket nyithat majd meg.
Az IBM-nek persze nincs ideje szerénykedni: az IDC előrejelzése alapján a kvantum-számítástechnika fejlesztésében a kormányok és a vállalatok világszerte közel 16,4 milliárd dollárt fektetnek majd be 2027 végéig. A rivális Alphabet (Google) deklarált célja például az, hogy az évtized végére megalkosson egy legalább egymillió kvantumbites rendszert, de az Amazon és a Rigetti Computing közös projektjétől is azt várják, hogy 2026-re eléri a 4 ezer qubitet. Krishna egyébként elmondta, hogy az ellátási lánc fennakadásai eddig még nem hátráltatták az IBM erőfeszítéseit, de a társaság hat hónapnyi készletet tart a megszokott egy helyett, hogy megakadályozza az esetleges fennakadásokat.
Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben
A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak