Sok szempontból szorosabbra húzza a gyeplőt az Európai Unió az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozásánál. A tegnap elfogadott új rendelkezések például fokozottabb védelmet nyújtanak a gyerekeknek, szigorítják a reklámozás szabályait, és nem utolsó sorban 30 százalékos európai tartalmat írnak elő a videokínálatban.

Netflix, Facebook, YouTube és társaik

Az egyik legmarkánsabb eleme a csomagnak, hogy az nem csupán a tévécsatornákra, hanem az igény szerint lekérhető filmeket és videotartalmakat kínáló szolgáltatókra és a mozgókép-megosztó platformokra is vonatkozik. Ez magyarról magyarra lefordítva annyit jelent, hogy a szabályozás a Netflixtól a Facebookon át a YouTube-ig bezárólag minden internetes tartalomszolgáltatóra érvényes.

A képviselők az európai audiovizuális ágazat kulturális sokszínűségének támogatása céljából legalább 30 százalékban határozták meg az európai tartalmak arányát az igény szerinti letöltést kínáló tartalomszolgáltatók kínálatában. A lekérhető tartalmakat kínáló platformoknak az európai audiovizuális produkciók fejlődéséhez is hozzá kell járulniuk európai tartalmak létrehozása, vagy a nemzeti alapokba történő befizetés révén. A hozzájárulás mértékét minden tagállamban az igény szerinti letöltésekből származó bevétel méretétől függően kell meghatározni.

Védik a gyerekeket

Az Európai Parlament által kiadott közlemény szerint a felülvizsgált szabályok fokozottan védik a gyerekeket az erőszakra, terrorizmusra buzdító, vagy gyűlöletet keltő tartalmak, illetve a káros reklámok ellen. Az audiovizuális tartalmak szolgáltatóinak a jövőben megfelelő eljárást kell kidolgozniuk arra, hogy hatékonyabban felléphessenek fel az ilyen jellegű tartalmak megjelenése esetében. Az öncélú erőszak és pornográfia a lehető legszigorúbb szabályzás alá esik.

Ezentúl a videómegosztó oldalak, honlapok felelőssége lesz, hogy mielőbb eltávolítsák a felhasználók által károsnak ítélt és jelzett tartalmakat. A jogszabály nem írja elő a tartalmak feltöltés előtti előzetes szűrését, de a platformoknak átlátható, egyszerűen használható és hatékony módszert kell létrehozniuk arra, hogy a felhasználók egyes tartalmakra felhívhassák a tartalomszolgáltató figyelmét.

A kártékony taralmak szűrése és gyors kirostálása amúgy évek óta téma az EU és a technológiai cégek között. Még két évvel ezelőtt sikerült elfogadtatni egy etikai kódexet, amelyet azonban a vállalatok nem kapkodtak el a gyakorlatba is átültetni. Miután ezt megelégelte az EU és kvázi megfenyegette a cégeket, rögtön felgyorsultak az események. A tavalyi értékelés szerint pedig a hazai eredmények egészen jók lettek.

Az új szabályzás szigorúan szabályozza a termékelhelyezést és a reklámokat a gyerekműsorokban és az online lekérhető tartalmakban. Továbbiakban az audiovizuális szolgáltatók által összegyűjtött adatok nem használhatók fel kereskedelmi célra, beleértve a profilalkotást és a fogyasztói viselkedés alapján célzott hirdetéseket is.