Beismerte a Core processzorok nyolcadik generációján dolgozó amerikai vállalat, hogy a Coffee Lake kódnevű sorozat, mely a második félévben jelenik meg a piacokon, nem fogja a beígért 10 nanométeres gyártási eljárást használni. Ehelyett továbbra is a már jól bejáratott 14 nanométeres csíkszélességgel készülnek majd a lapkák.

Két lépés helyett három. Vagy inkább négy...

Több szempontból is meglepő az Intel döntése. Egyrészt egy ideje már hangoztatja a vállalat, hogy habár feladta a Tick-Tock stratégiát, mely szerint egyik évben architektúrát, másik évben gyártási eljárást váltva fejleszti processzorait, annak egy nyújtott változatát alkalmazza. Eszerint nem két, hanem három lépés telik el két gyártási eljárás között, vagy legalábbis eddig ezt kommunikálta a chipgyártó. A döntéssel viszont a Coffee Lake lehet a negyedik lapka (a Broadwell, a SkyLake és a Kaby Lake után), ami továbbra is 14 nanométeres csíkszélességgel készül.

Másrészt a piac felkészítése is már hónapok óta zajlott; az Intel képviselői többször is úgy nyilatkoztak, hogy küszöbön áll a 10 nanométeres gyártási eljárás bevezetése. Tavaly februárban például kifejezetten tagadta a vállalat, hogy 2017 utánra halasztanák bevezetését, és idén januárban pedig állította, hogy a 10 nanométeres chipek még idén meg fognak jelenni.

Az ezen a téren várt fejlődés elmaradása ellenére az Intel ragaszkodik azon kijelentéséhez, miszerint a következő generációs Core processzorok 15 százalékos teljesítményjavulást mutatnak fel majd közvetlen elődeikhez képest. Mivel a csíkszélesség nem csökken, az órajel emelésének egészen limitált tere marad, így, ha ezt az ígéretét tartani akarja az Andy Groove alapította vállalat, akkor architekturális szempontból kell valami újat villantania a Coffee Lake-nek.

Könnyen érthető okok

Több szempontból is érthető, miért halasztgatja az új gyártási eljárás bevezetését az Intel. Itt van mindjárt a versenytárs hiánya: az AMD, minden igyekezete ellenére, csak az alsó ligában játszik, a felső-közép és csúcskategóriában nem jelentenek alternatívát a rivális lapkái, sem fogyasztás, sem teljesítmény szempontjából. Ráadásul ez a szegmens egyre inkább szűkül: a legtöbb embernek bőven elegendőek már a belépőszintű, vagy annál kicsit erősebb példányok is.

Eközben a PC-piac is zsugorodik; a tabletek és az okostelefonok az asztali számítógépek és a laptopok piacát is kannibalizálják. Emellett már egy ideje lelassult az eszközamortizáció tempója is: míg az ezredfordulón egy-két évente cserélődött a PC-k zöme a generációk közötti elképesztő, nem ritkán 30-40 százalékos teljesítményugrásnak köszönhetően, addig napjainkban már inkább a fogyasztáscsökkentéssel lehet csak felkelteni a vásárlók érdeklődését. No és az integrált grafikus vezérlő teljesítményének javításával, ezek azonban még mindig messze vannak attól, hogy az egyre inkább standardnak tekinthető full HD-s felbontás alatt futtatott 3D-s alkalmazásokban komolyan vehetőek legyenek.

Végül pedig ott van az a tény is, miszerint egy új gyártástechnológia bevezetése rengeteg idő, munka és főleg pénz. A lassuló eladások tükrében az Intel bolond lenne nem kifacsarni mindent az adott technológiából, hiszen, mint láthattuk, meglehetősen kevés dolog kényszeríti – legalábbis ezen a téren – dollármilliárdokat felemésztő költekezésre.

Búcsúzunk Moore-törvényétől?

Érdemes megjegyezni, hogy a Cannon Lake kódnév alatt futó utód megjelenésekor először az adatközponti ügyfelek számára válik elérhetővé a 10 nanométeres gyártási eljárással készült processzor. Az alacsonyabb fogyasztás leginkább ezeken a helyeken számít sokat; míg az otthoni villanyszámlákat jelentősen már nem terhelik a mai, modern lapkák, a szerverközpontokban minden egyes megtakarított wattnyi energia rengeteget jelent, a relatíve kis helyre zsúfolódó óriási számítási kapacitás miatt.

Gordon E. Moore

A Cannon Lake egyébként várhatóan a nemrég hamvaiból feltámasztott Fab 42-ben kerülhet futószalagra; az arizonai gyár révén ismét amerikai földön készülhetnek az Intel processzorok. A "késlekedés" azonban egyben a Moore-törvény végét is jelentheti. Eszerint 18 havonta – 2 évente megduplázódik az integrált áramkörök összetettsége; ám ezt a közel 50 éves trendet lezárhatja a miniatürizálás belassulása.