A SpaceX először tavaly nyár elején jelentette be, hogy komoly lépést tett a Starlink nevű globális műholdas internetszolgáltatás felállítása felé: többszöri halasztás után májusban fellőtték a Falcon 9 hordozórakétát az első 60 műholddal, amelyek közül 57 darabot sikerült tökéletes állapotban pályára állítani. (Nem kevésbé érdekes, hogy az újra felhasználható Falcon 9 is hibátlanul landolt az Atlanti-óceánon várakozó platformon.) Mindez azonban semmi ahhoz a nagyságrendhez képest, hogy a Starlink korábban már 12 ezer műhold pályára állítására szóló engedélyeket szerzett az USA Szövetségi Távközlési Bizottságától (FCC) és a Nemzetközi Távközlési Egyesülettől (ITU), utóbb pedig további 30 ezer műholdra nyújtott be spektrumigénylést az ITU-nál.

A hétfői hírek szerint a Falcon 9 ismét fordult egyet, az újabb 60 darab Starlink mikroszatellit teleptésével pedig a SpaceX már összesen 172 mesterséges égitestet üzemeltet, és ezzel a világ legnagyobb operátorává vált a magántársaságok között – arról nem is beszélve, hogy a legfrissebb tervek szerint a Falcon 9 további 8 ilyen missziót hajtana végre még 2020 során. A most felbocsátott műholdak között egy különleges darab is akad: az egyik Starlink holdat kísérleti jelleggel egy sötétítő bevonattal látták el, amelynek célja, hogy a gép megfelelő elemei sokkal kisebb mértékben verjék vissza a fényt, és ezzel megoldást nyújtson bizonyos problémákra, amelyeket a fénylő égitestek a Földön okozhatnak.

Kísérletezgetnek, de a műsort nem állítják le

Ahogy arról annak idején mi is beszámoltunk, a sok ezer darab, alacsony pályákon (204-360 mérföldes, vagyis kb. 328-580 kilométeres magasságban) keringő műholdak szabad szemmel is láthatók lesznek, ami nem csak a csillagászati megfigyeléseket, de még az éjszakai természeti folyamatokat is károsan befolyásolhatja. Ez bizonyos esetekben csak kellemetlenséget jelent, de szélsőséges helyzetben a Földre veszélyt jelentő égitestek észlelését is akadályozhatja. A teleszkópokhoz tartozó, igen érzékeny kamerákat teljesen elvakíthatják a kifejezetten fényes szatellitek, amennyiben egy radírhoz hasonlóan használhatatlan adatokból álló csíkokat húznak az égboltra.

A csillagászok természetesen nem követelik, hogy állítsák le az "űrinternet" bővítését, hiszen tisztában vannak vele, hogy nagyon sok ember számára ezjelenti majd a kapcsolódási lehetőséget a globális hálózathoz. Ugyanakkor az ő érdekeiket (ami persze közös érdek) jelenleg nem védi semmilyen nemzetközi szabályozás vagy ajánlás, mint ahogy az FCC engedélyezési eljárásában sem vizsgáltak ilyen szempontokat. A Voxnak nyilatkozó asztronómus szerint a műholdak fényességét nagyjából a század részére kellene csökkenteni, hogy szotfveres technikákkal már értékelhetően fel lehessen javítani a teleszkópok felvételeit. Bár a SpaceX szerint a problémát ők is most akarják megoldani, nem sok száz vagy ezer objektum felbocsátása után, a mostani kísérletet ők is csak kísérletnek nevezik, és kíváncsian várják, hogy muzsikál majd a fényelnyelő bevonat.

Érdemes megjegyezni, hogy a műholdflották kapcsán rendszeresen szóba kerül az úrhulladék kérdése is, illetve az a tény, hogy arról a Föld körüli régióról van szó, amelyet az emberes űrrepülésekkel is meg szoktak célozni – ehhez elég annyi, hogy itt működik a Nemzetközi Űrállomás is. A szakértők szerint az ebbe a térségbe küldött sok tízezer műhold az űrrepülés jövőjére is komoly hatással lenne. Pláne, hogy a SpaceX mellett az Amazon vagy a Facebook hasonló nagyságrendű kontingensben gondolkodik saját hálózatának kiépítéséhez, de sok más cég is szerzett már magának engedélyeket az ilyen irányú, önálló vagy közös projektekhez.