Hosszú távon is leszámol az irodai munka kizárólagosságával a Salesforce.com. A vállalat a blogján szó szerint így fogalmaz: a délelőtt 9-től délután 5-ig tartó munkanap halott. A vállalat a jövőben a járványhelyzettől függetlenül is elsődlegesen az alkalmazottak egészségét tekinti kiemelt szempontnak, és nem a pingpongasztalokat és az ingyenes munkahelyi nasit tartja a pozitív dolgozói élmény kulcsának.

Marc Benioff cége – ellentétben például a Facebookkal, ahol csak nagy vonalakban beszéltek a bevezetendő távmunka kereteiről –, konkrét modellt dolgozott ki a koronavírus-járvány utáni időszakra.

A fő mondás az, hogy nincs értelme elvárni az alkalmazottaktól, hogy nyolc órában a vállalat rendelkezésére álljanak az irodában. Sem a San Franciscói emblematikus toronyban (lásd cikkünk címlapképén) dolgozóktól, sem a globális vállalat máshol élő alkalmazottaitól. A projektalapon foglalkoztatottaktól különösen nem, hiszen a leterheltségükben elég nagy a szezonális ingadozás. Emellett a rugalmasság biztosítása jobb lehetőséget biztosít a magánélet és a munka egyensúlyának kialakítására – írja a blogbejegyzés, melyet a vállalat fő HR-ese, Brent Hyder elnök jegyez. Ez az egyensúly jelen helyzetben, amikor a dolgozó felnőtteknek a munkájuk mellett iskolás gyerekeikről kell gondoskodniuk, esetleg beteg családtagjaikat kell gondozniuk, még fontosabb, és nem várható el, hogy szigorú nyolcórás munkarendben álljanak a vállalat rendelkezésére.

Olcsóbb helyeken olcsóbb alkalmazottakkal

De aztán kiderül, hogy az emberbaráti szólamok mögött egy sokkal racionálisabb ok is meghúzódik: a költségracionalizálás. Az új alkalmazottakat már nem kell feltétlenül a rendkívül drága San Franciscói vagy New York-i régióban foglalkoztatni, ami a vállalat számára jelentős megtakarításokat hoz majd.

A vállalat három kategóriába sorolja majd a dolgozóit az alapján, hogy mennyi időt kell tölteniük a vállalat irodáiban.

Fully Remote: száz százalékban távmunkások. Egy részük még csak nem is valamelyik Salesforce-iroda közelében él, vagy a munkakörük ellátáshoz egyáltalán nem szükséges iroda.

Flex: a részben home office-ban, részben irodában dolgozók. Hetente egy, maximum három napot töltenek az irodában, amely alapvetően a csapatok kollaborációs tereként vagy az ügyfelekkel történő tárgyalások helyszínéül szolgál. A vállalat reményei szerint az alkalmazottak többsége ebbe a kategóriába esik majd.

Office-based: klasszikus irodai alkalmazottak. A tervek szerint ők lesznek a szűk kisebbség, akiknek 4-5 napot kell lehúzniuk a vállalat irodáiban.

Az irodák idővel közösségi központokká fognak alakulni, melyek nemcsak a hibrid munkavégzés egyik helyszíneként, hanem sokkal inkább az együttműködés tereként fukcionálnak majd.

Kinek lesz jó?

Ahogy a Facebook tervei esetében, úgy itt is valószínűsíthető: nem kizárólag emberbaráti megfontolások vezetik a vállalatokat a rugalmasabb foglalkoztatási rend bevezetésében. Egyrészt az alkalmazottak egy része ezt valóban el is várja (főleg azok, akik máshol is tudják értékesíteni a a tudásukat). Ám ahogy az korábban Mark Zuckerberg terveiből és most Brent Hyder blogposztjából is kiderült, a vállalatok is meglátták a változás jó oldalát: új lehetőségeket teremt a működési költségeik optimalizálására.

Hyder ehhez még hozzáteszi, hogy az egész rendszer sokkal demokratikusabb teret ad a tehetségek kibontakozásának, hiszen céges karrier szempontjából sokadlagos kérdés lesz, hogy ki hol él-dolgozik.

Szakértők azonban már a koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai alapján felhívták a figyelmet néhány súlyos buktatóra. Például hogy a távmunkázás befagyaszthatja a céges karriert, a szakemberek kevésbé lesznek képesek fejlődni az inspiráló közeg nélkül, ami végső soron a vállalatok fejlődését is visszavetheti, ha gyengül a csapatok kohéziója.