Múlt hét pénteken Oroszország elnökének hivatalos oldalán jelent meg az a felhívás, amelyet maga Vlagyimir Putyin jegyez. Az írás szerint korunk egyik legkomolyabb stratégiai kihívását jelenti a nagyhatalmak széles körű konfrontációja a digitális térben. Éppen ezért az érintett feleknek kulcsszerepe van abban, hogy mindezt megakadályozzák, így biztosítva egy világszinten érvényes információbiztonsági környezetet.

Putyin a fentiek szellemében "újra azt kéri az Egyesült Államoktól", hogy dolgozzanak ki közösen egy átfogó, gyakorlati intézkedésekből álló programot, amely tiszta lapra helyezhetné a két ország mostanában nem éppen felhőtlen viszonyát az információs és kommunikációs technológiák felhasználásában.

Putyin 4 pontja

A felhívás négy pontba sűríti a szükséges lépéseket. Az első a teljes körű, rendszeres, magas szintű egyeztetések intézményének visszaállítása, amelyeken az információbiztonsággal kapcsolatos kulcskérdéseket tudnák megvitatni a felek. Másodsorban fontos lenne az illetékes állami ügynökségek és a területért felelős magas rangú hivatalnokok közötti folyamatos kommunikáció biztosítása.

Továbbá az orosz elnök szeretne egy kétoldali megállapodást kötni az információs térben bekövetkező káros események megelőzéséről. Ezt Putyin az USA és a Szovjetunió között 1972-ben megkötött, és máig érvényben lévő egyezményhez hasonlatosan képzeli el. Utóbbi a hidegháborús időkben igyekezett biztosítani azt, hogy a két ellenséges hatalom között minimalizálják az esetleges incidenseket a világ tengerein.

Végezetül egy nagyon aktuális témát is említ az anyag. Az utolsó pont ugyanis a kölcsönös garanciák biztosításáról szól, miszerint a felek nem avatkoznak egymás belügyeibe. Idértve természetesen a választási kampányidőszakokat is, és az azokat mostanában rendszeresen kísérő dezinformációs kísérleteket.

Hangzatos lufik és kölcsönös bizalmatlanság

A két fél között legutóbb három évvel ezelőtt merült fel valamiféle formális "megnemtámadási egyezmény" felállítása a kibertérben. Akkorra datálodik az amerikai elnök egyik szokásosan erős twitteres bejegyzése, miszerint Putyinnal egy kikezdhetetlen kiberbiztonsági egység felállításáról egyeztetett, amely többek között megakadályozná a választások manipulálását is. Egy napra rá azonban Donald Trump pontosítani kényszerült magát, és már csak arról beszélt, hogy ugyan tárgyaltak egy ilyen egységről az orosz elnökkel, de ettől még az nem fog megvalósulni.

Az államok közti kémkedés természetesen nagyjából azok megalapításával együtt jelen van, az internet pedig új és hatékony terepet szolgáltat mindehhez. Az országok belügyeibe való közvetlen beavatkozás témája a 2016-os amerikai elnökválasztás óta van terítéken. Ezzel kapcsolatban mostanra világossá vált, hogy Oroszország aktívan részt vett a világhálón folyó dezinformációs kampányok megalkotásában és terjesztésében. Az FBI vizsgálata mellett többek között a Facebook és a Google szakemberei is ugyanerre a következtetésre jutottak. Az év végén esedékes újabb választás előtt pedig szintén fokozódni látszik a külföldi aktivitás. A Microsoft legutóbb Oroszország mellett Iránhoz és Kínához köthető csoportokat azonosított.

Ebben a légkörben meglehetősen érdekes Putyin felvetése a tiszta és békés internettel kapcsolatban. Ugyan a Fahér Ház egyelőre nem reagált, ám az biztos, hogy ha a két fél között hajlandóság is lenne valamiféle megegyezésre, azt biztosan nem fogják tető alá hozni az alig néhány hét múlva esedékes amerikai elnökválasztás előtt.