Az amerikai elnökválasztás körüli hónapokban az Egyesült Államok nagyjából 10 millió Facebook-felhasználója látott olyan, politikailag megosztó hirdetéseket a Facebookon, amelyeket Oroszországból vásároltak – közölte hétfőn a közösségi oldal üzemeltetője. A Facebook most először hozott nyilvánosságra adatokat azóta, hogy a választások kapcsán felkapott téma lett a hálózaton terjedő álhírekből és a közvélemény befolyásolására szervezett kampányokból.

A véleménynyilvánítás még nem hazugságkampány

Miután a kérdésre a politikusok, sőt a szabályozó hatóságok is ráharaptak, a Facebook kénytelen volt előállni valamivel, így nekiesett például, hogy elvágja a kamuoldalak hirdetési bevételeit, vagy azonosítsa és kitiltsa az illegális virtuális felhasználókat. A problémára egyébként a Google év elején kiadott jelentése is rámutat: eszerint a társaság két évvel ezelőtt még 780 millió darab, a szerződési feltételekek nem megfelelő reklámot törölt a rendszeréből, tavaly pedig már 1,7 milliárdot.

A Facebook májusban bejelentette, hogy 3 ezer új alkalmazottat vesz fel a nem kívánatos (nem feltétlenül politikai jellegű) tartalom kigyomlálására, ami egy 2 milliárd felhasználóval működő rendszer esetében nyilvánvalóan nem kis feladat. A vállalat most újabb ezer alkalmazott munkába állítását ígéri, akik a hirdetéseket fogják validálni, különös tekintettel a választások befolyásolását célzó tevékenységre.

Egy választást természetesen nem csak de facto hazugságokkal lehet befolyásolni. A Facebook a felhasználási szabályokért és kommunikációért felelős alelnöke, Elliot Schrage a legfrissebb közleményben is igyekszik tisztázni, hogy a véleménynyilvánítás joga akkor is megillet valakit, ha nézőpontja nem egyezik a Facebook üzemeltetőjének álláspontjával. Ez pedig akkor is igaz, ha egy külföldi nyilvánít véleményt mondjuk az amerikai politikáról, mint ahogy nyilvánvalóan az amerikaiakat sem korlátozzák abban, hogy megnyilvánuljanak a többi ország politikai eseményeivel kapcsolatban.

Szigorúbb szabályozás és pontosabb azonosítás

A Facebook most közölt statisztikája szerint egyébként 3 ezer, Oroszországból feladott hirdetésről volt szó, ami 44 százalékban a választások előtt, 56 százalékban pedig azután jelent meg a közösségi hálózaton, 10 millió amerikai felhasználó képernyőjén. A cég korábban azt állította, hogy a hirdetések aukciós rendszere miatt a szóban forgó üzenetek negyedét soha nem látta egyetlen felhasználó sem.

Az Oroszországból származtatható kampányok összesen 100 ezer dollárba kerültek, a hirdetések 99 százalékára kevesebb mint ezer dollárt költött a megrendelő. Schrage ugyanakkor nyitva hagy a közleményben egy kiskaput is, amennyiben úgy fogalmaz, hogy a vizsgálatokat nem zárták le, és a jövőben még találhatnak további, orosz eredetű amerikai hirdetéseket is. A dolog annyiban mindenképpen kényes, hogy a felhasználási feltételek betartásával tényleg semmi akadálya "A" országból feladni egy "B" országot célzó hirdetést, és az ilyen irányú filterezést elvárni sem lehet a közösségi oldaltól – ahogy például a gyilkosságról, öngyilkosságról szóló vagy pornográf tartalom szűrése sokkal egyértelműbben megoldható.

Jelenleg körülbelül 5 millió fizető hirdető van jelen a Facebookon egy időben, így a hálózatnak komoly problémát jelent, hogy teljeskörűen érvényesítse a saját házirendjét. Ezzel kapcsolatban a hétfői közlemény további szigorításokat ígér, bár arra nem tér ki, hogy pontosan milyen tartalmakat célozna az új korlátozás. Az viszont kiderült, hogy a jövőben részletesebb dokumentációhoz kötik majd az olyan kampányok futtatását, amelyek egy (elnök)választáshoz kapcsolódnak, egyebek mellett feltételül szabnák a feladó cég vagy szervezet pontos azonosíthatóságát.