Nem minden egyetemen esnek kétségbe az oktatók, de szerintük is világos kereteket kell szabni a mesterséges intelligenciának.

Amióta megjelent a ChatGPT, ismét beindult a mesterségesintelligencia-para. Mint korábban írtuk, a ChatGPT felhasználói bázisa egy-két hét alatt milliós nagyságrendűvé duzzadt, a Google pedig már a keresőpiacát kezdte félteni az OpenAI természetesnyelv-feldolgozó algoritmusától.

Kik és mire használják a ChatGPT-t (és társait)? A The Register terjedelmes riportot készített arról, hogy a legnagyobb felhasználóik az egyetemisták lettek, egyre gyakrabban íratják MI-vel beadandó esszéiket. Mivel írni nehéz és időigényes, érthető, ha sokan fordulnak efféle segédeszközökhöz. Pár jól megadott utasítás, egy gombnyomás, és már lehet is küldeni a profnak az esszét...

Az egyetemisták az ideális célcsoportja az ilyen algoritmusoknak: gyakran és nagy mennyiségben kell szövegeket előállítaniuk, és értik az internet működését is. A kínálat egyre bőségesebb, nem is túl drágák, és szinte mindegyiknek van ingyenes próbaverziója. Igaz, mint a ChatGPT esetében is kiderült, főleg angol nyelven jeleskednek, vagy esetleg szóba jöhet még a mandarin is.

Nem minden egyetemi professzor esett kétségbe

A The Register több egyetemi oktatóval is beszélt, és bár nem lelkesedtek egyöntetűen az MI ilyen módon történő betolakodásáért az oktatásba, kétségbe sem estek. Az algoritmusok  ugyanis hiába generálnak szemantikailag és szintaktikailag helyes szöveget, a tartalom (legalábbis egyelőre) gyakran nem koherens, a gondolatmenet logikája erősen döcög, és az adatok sem mindig pont azok, amikre adott helyen épp szükség lenne.

Az austini Texasi Egyetemen retorikát és írást tanító Scott Grahamet a probléma kísérletezésre ösztönözte. Diákjainak azt a feladatot adta, hogy írjanak egy 2200 szavas esszét (ez angol nyelven átlagosan kb. 13 ezer karakter, 4-5 oldalnyi folyó szöveg) valamilyen egyetemi témáról, de MI-vel! A diákok utólag szerkeszthették a szöveget, beleírhattak, de az esszé nagy részét automatikusan, szoftverrel kellett létrehozni. Az oktató az Inside Higher Ed című lapban megjelent cikkében azt írta, hogy az MI dolgozatai gyengék voltak, a legjobbak C vagy C mínusz értékelést kaptak (az USA-ban az  értékelési skála A-tól F-ig tart, ahol az F a 0-nak, azaz a teljesen értékelhetetlen munkának felel meg). A legtöbb esszét újra kellett volna írni, vagy talán jóval pontosabban kellett volna meghatározni, hogy milyen témát fejtsen ki az algoritmus.

De nem csak a minőség kérdéses. Csalásnak minősül-e, ha valaki MI-vel íratja a beadandóját? Graham a megengedőbbek közé tartozik. Szerinte a gép által írt szöveg segíthet megtenni az első lépést. Ha a diákok MI-vel teljesítik jó shinten a feladatot, akkor az nem sokban különbözik attól, mintha saját kezükkel vetették volna papírra a gondolataikat. Mert a lényeg igazából a szöveg vázának vagy első verziójának elkészítése után jön. Vannak hallgatók, akiknek ez olyan nagy erőfeszítés, hogy a kidolgozásra, szerkesztésre, finomításra már nem marad idejük. Számukra az MI óriási segítség, mert átlendíti őket az első nagy akadályon.

Annette Vee, a Pittsburghi Egyetem tanára, aki kreatív írást is tanít, hasonlóan vélekedik: az írást alapvetően a technológia alakítja. Amíg nem volt a szövegszerkesztőkben helyesírás-ellenőrző, addig a helyesírás fontos része volt az oktatásnak. Ma ezzel már szinte senki sem foglalkozik. Az MI is ilyen eszköz, csak más szinten.

Egyenes út az elhülyüléshez?

A szöveggeneráló algoritmusok képességei hatalmasat javultak, de a kreativitásuk még nem az igazi: egyszerű, általános, egy kaptafára készülő szövegeket simán elő tud állítani (listák, sporthírek, tőzsdei hírek stb.), de mély tudományos dolgozatokat vagy magas irodalmi műveket ne várjunk tőle.

De gyorsan fejlődnek, tehát ha nem szabályozzák a használatukat, könnyen elmosódhat a határvonal aközött, ameddig az MI még segédeszköz és ahonnan már csalásnak minősül a használata. Az USA-ban el is kezdődött erről a párbeszéd, igaz, egyelőre csak szűk, akadémiai körben. Anna Mills, a "mozgalom" egyik elindítója – egyébként szintén írást tanít egy Bay Area-i főiskolán –, azt mondta a brit lapnak, hogy egyértelmű szabályok kellenek. Ezzel párhuzamosan a hallgatókban, diákokban azt kell tudatosítani, hogy az írás nem egyenlő a kimenettel. Az írás tevékenysége és a szöveg javítása a gondolkodás fejlesztése.

Mills szerint fennáll a veszélye, hogy az MI mentesíti az embert a gondolkodás fárasztó tevékenysége alól, aki így kritika nélkül teszi magáévá a nyelvi modellekbe kódolt előítéleteket. Más szerint ez az egész az összeesküvés-elméletek melegágya lesz.

Egyelőre még alapkérdéseket kell tisztázni. Hogyan lehet azonosítani, hogy a szöveget gép vagy ember írta? A gépek által generált mondatok esetében mi a helyzet a plágiummal?  (Utóbbi kérdés már a GitHub Copilot kapcsán már bíróság elé került.)

De a legfontosabb, hogy nem pánikolni kell, hanem meg kell keresni a technológia alkalmazásának lehetőségeit, hogy hatékonyabbá válhasson az oktatás, mondta egy egyetemi oktató a The Registernek.

Cloud & big data

A jó oldalon is készülnek az MI-modellek feltörésére

A sebezhetőségek feltárásának egyik módja, amikor különféle trükkökkel próbálják rendellenes működésre bírni a mesterséges intelligenciát, és ezeket az erőfeszítéseket is az automatizálás emelheti új szintre.
 
Hirdetés

A VR szemüveg nem csak a szórakoztatóipart forradalmasítja

A virtuális valóság világa folyamatosan fejlődik. Az új technológiák és a fejlesztések segítségével a felhasználók eddig soha nem tapasztalt módon merülhetnek el a digitális élményekben. Ebben a cikkben bemutatjuk a VR szemüvegek típusait, és azt is végigvesszük, hogy milyen áttöréseket hozott a virtuális valóság az élet különböző területein.

Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.