A Deloitte TMT 2022 Predictions című előrejelzése (a TMT a technology, media, telecommunications hármast takarja) szerint enyhül, de nem szűnik meg a csiphiány 2022-ben, sőt bizonyos félvezetők esetében csak 2023-ban kerülhet erre sor. De vannak jó hírei a Big Four szolgáltatónak: a hiány nem lesz olyan súlyos, mint 2020 őszén vagy ebben az évben, és nem is érint minden termékkategóriát.

2021 közepén típustól függően 20-52 hetet kellett várni a megrendelt félvezetőkre. Egyes iparágakban, például az autóiparban, időszakosan a termelés is leállt, tíz- vagy akár százmilliárdos bevételkiesést okovazott. A Deloitte szerint 2022 végére az átlagos szállítási határidő 10-20 hétre csökken, és 2023 elejére helyreállhat a felvezetőipar egyensúlya.

A csipgyártás egyébként ma már egyszerre üzleti és politikai kérdés. Mint a tanulmány is írja, a gyártók óriási erőket vetnek be, röpködnek a vállalati és állami tízmilliárdok, hogy felnőjenek a kereslethez. De a kockázati tőke is egyre nagyobb perspektívát lát a félvezetőiparban: az előző 15 év átlagához képest 2021-ben és 2022-ben is háromszorosára nőhetnek a szegmensbe áramló befektetések. Az államok célja elsősorban a gazdasági a nemzetbiztonsági kockázatok csökkentése, ezért az USA, az EU és Kína is a lokális gyártási kapacitásait szeretné növelni.

PC, adatközpont, autó

A csiphiány hátterében az elemzés szerint egyszerűen a túl gyors keresletnövekedés áll. A világjárvány felgyorsította a digitális transzformációt, ami egyik pillanatról a másikra növelte az eszközigényt. De nem a fogyasztói eszközök piaca a fő hajtóereje a keresletnövekedésnek, hanem professzionális, vállalati szükségletek.

Például előre nem látható mértékben nőtt a PC-k iránti kereslet: a világjárvány miatt a PC-eladások 2021 első negyedévében 50 százalékot meghaladó mértékben nőttek, a második és a harmadik negyedévben pedig elsősorban az alkatrészhiány miatt lassult le a piac bővülése. A felhős adatközpontokba vásárolt csipek piaca 30 százalékkal nőtt, és a Deloitte legfeljebb a kereslet enyhe csökkenésével számol 2022-re.

Az autóiparnak is nőtt a csipigénye. 2010-ben átlagosan 300 dollár értékű mikrocsipet szereltek egy autóba, 2022-ben várhatóan több mint 500 dollárnyit. Ez azt jelenti, hogy csak az autóipar generálta félvezetőpiac értéke meghaladja majd a 60 milliárd dollárt. Ezt az ágazatot sújtja a legjobban a hiány, még mindig túl hosszúak az átfutási idők, és sok autógyártó csökkentett kapacitással dolgozik.

Mint a tanulmány írja, az autóipar azért van különösen nehéz helyzetben, mert a teljes ellátási láncot érinti a probléma. A legtöbb ellátási lánc alapvetően a gazdaságosság (költséghatékonyság) mentén szerveződik, ám emiatt törékeny is. Egy bonyolult ellátási láncban, amely nem teljesen transzparens minden résztvevő számára, illetve nincs valós idejű kommunikáció a beszállítói szintek között, hamar ki tud alakulni az ún. ostorcsapás-effektus (bullwhip effect). Ez azt jelenti, hogy minél feljebb haladunk az ellátási láncban, a lánc végén jelentkező keresleti-kínálati ingadozás a végfelhasználónál már nagy kilengéseket fog mutatni. (A problémáról itt olvasható egy alapos tanulmány pdf-ben.)

Emellett két olyan ágazat lesz, amely várhatóan erős keresletet generál 2022-ben. Az egyik az egészségügy, mert a szabályozó hatóságok több országban is engedélyeznek olyan konnektivitásra épülő diagnosztikai, monitorozó és gyógyító eszközöket (pl. különböző intelligens tapaszok), amelyek százmilliós nagyságrendben készülnek és igényelnek ekkora mennyiségben valamilyen csipet. A kapcsolatban egyelőre a wifi lesz a nyerő, a Deloitte szerint 2022-ben 2,5 milliárd Wi-Fi 6-os eszköz talál gazdára, míg 5G-s eszközből csak 1,5 milliárd.

A másik a mesterséges intelligencia (MI): a Deloitte előrejelzése szerint a gépi tanuló rendszerekhez fejlesztett speciális csipek iránti kereslet átlagosan évi 50 százalékkal is nőhet az elkövetkező pár évben. Ráadásul ezeknek a csipeknek a többségét csak a legmodernebb gyártási technológiával lehet előállítani

Szigor várható a mesterséges intelligencia szabályozásában

Ami az MI-t illeti, 2022 a viták éve lesz a Deloitte szerint. A törvényhozók jellemzően szisztematikusabb szabályozásra törekszenek, de jövőre legfeljebb a további vitákat mederbe terelő javaslatok készülnek el, és még évek telhetnek el a szabályozási tervekből törvények lesznek. Az USA-ban és az Európai Unióban is vannak már tervezetek. Az sem elképzelhetetlen, hogy a joghatóságok az MI egyes részterületeit megpróbálják generálisan tiltani (az Unióban ilyen például az arcfelismerés).

Jelenleg az a szabályzók célja, hogy minimalizálják az MI modellek elfogult és igazságtalan döntésének lehetőségét. Egyes vélemények szerint ezt a betanításukhoz használt adatok minőségével lehetne megoldani. Az EU is így gondolkodik, amikor a tervezetében megköveteli. hogy a tanítási, validálási és tesztelési adatállományoknak relevánsnak, reprezentatívnak, hibamentesnek és teljesnek kell lenniük. A Deloitte szerint azonban a hibamentesség és teljesség előírása nem biztos, hogy teljesíthető feltétel.

A teljes előrejelzés itt érhető el.