Az Amazon már tavaly ősszel belengette, hogy második észak-amerikai központjának felépítésére készül, ezzel kapcsolatban pedig ajánlattételi felhívással fordult a helyi kormányzatokhoz, megversenyeztetve a lehetséges helyszíneket. Az év elején arról írtunk, hogy a szűkített mezőnybe bekerült nagyvárosok egymást licitálták túl az Amazonnak felajánlott kedvezményekkel vagy konkrét anyagi támogatásokkal – ez nem is csoda, hiszen a cég Seattle-ben működödő központja 2010 és 2016 között majdnem 40 milliárd dollárnyi tőkét vonzott a régió gazdaságába, 40 ezer alkalmazottja pedig ennél is többet hagyott a városi (tömeg)közlekedésben.

A társaság döntése nemrég született meg arról, hogy két nagyobb helyszínen (a New York-i Queens kerületben és a virginiai Arlingtonban) kezd majd fejlesztésekbe. Mindkét esetben 25-25 ezer alkalmazottal működő kampuszok felállításáról lesz szó, ami az érintett területeken nyilván nagy dobásnak számít. A kommentárok azonban nem egyértelműen pozitívak az Amazon gyakorlatával kapcsolatban: sokak szerint egy nagy csomó munka megy kárba, ami a tömérdek sikertelen pályázat elkészítésével jár, a társaság pedig az utolsó fillért is kifacsarja a legjobb ajánlatot adó helyszínekből, ami nem igazán jön össze a fejlődésről és munkahelyteremtésről szóló píárral.

Az Apple és a Google is otthon terjeszkedik

Nem véletlen, hogy az Apple vezérigazgatója, Tim Cook is elővette az Amazont, amikor néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy vállalata 1 milliárd dolláros beruházással új kampuszt épít a texasi Austinban. Az Apple terveit is januárra datálják, a kiválasztás folyamata azonban nem a nyilvánosság előtt zajlott – ezzel kapcsolatban Cook az Amazon médiaturnéját "szépségversenynek" nevezte, kiemelve, hogy az Apple ilyesmit soha nem tenne. Az Austinba tervezett létesítmény egyébként 7 ezer új munkahelyet teremt majd, és a hírmagyarázatok alapján részben a Trump-kormányzatnak szóló gesztusról van szó, onnan ugyanis rendszeres kritika éri a Big Tech cégeket a hazai munkahelyteremtéssal (pontosabban annak hiányával) kapcsolatban.

Az Apple közleményét néhány nappal követte a Google hétfői bejelentése, ami ugyancsak 1 milliárd dolláros beruházásról és ugynacsak 7 ezer új munkahey létrehozásáról szólt – a terjeszkedés helyszíne ebben az esetben New York Manhattan városrésze lesz, ahol a vállalat 160 ezer négyzetméteren épít új központot. Az egymástól járótávolságon belül fekvő telephelyek 2020-tól működnek majd, a megfelelő részlegek költözését pedig 2022-ig akarják levezényelni. A kiválasztás ebben az esetben sem hasonlított arra a 14 hónapig tartó, összesen 238 település és önkormányzat részvételével zajló a valóságshow-ra, mint amit az Amazon produkált.

A tech multik és a politika óvatos közeledése

Esetenként szó szerint erről volt szó: Atlanta Stonecrest elővárosa például önálló település létrehozását ajánlotta fel, amelynek az Amazon alapító vezérigazgatója, Jeff Bezos lehetett volna az élethosszig szóló polgármestere. Az Apple és a Google viszont a jelek szerint már a céges adóreform törlesztésének látott neki, nem beszélve az egyelőre elnapolt kínai vámokról, amelyek komolyan betehetnek az iPhone-nak és a társaságok egyéb profitközpontjainak. A helyzetre jellemző, hogy az Amazon az új főhadiszállás helyszínének kiválasztása során még egy kanadai lokációt is felvett az év elején leszűkített listájára, amit egy összesen 50 ezer új munkahelyről szóló beruházás esetében sokan a Trump-kormányzattal szembeni erőfitogtatásként értelmeztek.

A sorba azóta persze az Amazon is kénytelen volt beállni. Október elején a társaság jelentős béremelést jelentett be az Egyesült Államokban, megpróbálva levakarni magáról azt a stigmát, amelynek értelmében könyörtelen és szűkmarkú munkaadóként tartják számon (nem minden alap nélkül). A dolog annyira jól sikerült, hogy azóta más kiskereskedelmi láncok is béremelésekre kényszerültek, az Amazon pedig végre megmártózhatott az amerikai politikusok dícséretében. Az Apple eközben a digitális adatgazdaságot érintő szabályozási törekvések élharcosává operálta át magát: Tim Cook nem csak a GDPR-rel fémjelzett európai kezdeményezéseket méltatta, de már a tengerentúlon is hasonló, szövetségi szintű szabályozás létrehozását sürgette.