Amíg tudtuk, hogy az Asimov megénekelte kétszáz éves embere csak a fantázia szüleménye, talán kedvesnek tartjuk a fimen Robin Williams alakította figurát. De valószínűleg kevésbé lennénk nyugodtak, ha a való életben is szembetalálkoznánk egy ilyen kreációval. Pedig jó, elkezdünk felkészülni a megjelenésükre, legalábbis ha hiszünk a Goldman Sachs friss előrejelzéseinek.

És hát érdemes hinni, legalábbis a Handelsblatt szerint. A német üzleti lap rövid riportban számol be egy részben Drezdában működő új-zélandi, Aucklandben alapított robotikai stratup, a PowerON fejlesztéseiről.

Legyen olyan érzékeny bőre, mint az embernek

A 2019-ben alapított stratup ún. bioinspirált robotikával foglalkozik. Olyan robotokat akar készíteni, amelyek képesek utánozni az ember legfinomabb motorikus mozgását. Mint az egyik alapító, Markus Henke mondta a lapnak, végtelenül nagy piacot nyit meg az, akinek sikerült megközelítőleg lemásolni például az emberi kéz mechanikai képességeit.

Ez a PowerON célja is: tapintásérzékelő mesterséges idegrendszer, bőr és izom segítségével olyan finom mozgásokra képesek robotot vagy legalábbis robotkezet építeni, ami szinte mindent meg tud csinálni, amit az emberi kéz. Egyelőre egy "érző" ujjbegyig jutottak, amivel hamarosan komolyabb kísérletekbe is fognak. Henke állítása szerint az érzékeny ujjhegyet úgy alakították ki, hogy azt könnyen lehessen integrálni a kereskedelmi forgalomban kapható megfogórendszerekbe. Maga az eszköz szilikonból készült, amire egy vékony fóliával vitték fel az érzékelőket.

De ez egyszerű probléma ahhoz képest, amin még mindig dolgoznak: olyan műanyagokat szeretnének kikísérletezni, melyek elektromos áram hatására deformálódnak. Ezek lennének az "izmok", amelyek biztosítanák a robotkéz reflexszerű működését. És akkor már csak létre kell hozni azt a mesterséges neuronhálózatot, amely az egész konstrukciót képes működtetni.

Egyelőre a PowerON tervei üzleti léptékkel nézve igencsak távlatiak. Markus Henke szerint kb. 15 év kellhet ahhoz, hogy a robotok építéséhez használt fémet le lehessen cserélni olyan anyagokra, melyeken ők is dolgoznak. A sikerhez jó közeg is kell, mert ha egy robot túlságosan emberszerű, az egyesekből félelmeket vált ki, mondta a lapnak.

Mindenki kobotokban gondolkodik

A lehetséges fejlődési irányokkal kapcsolatban a Handelsblatt idézi a Nemzetközi Robotikai Szövetség, az IFR (International Federation of Robotics) kutatását, amely szerint tavaly már 39 ezer kobotrendszert (emberrel együttműködő, kollaboráló) telepítettek világszerte, 50 százalékkal többet, mint 2020-ban (de hogy reálisabb legyen az összkép: nehézipari robotokból közel 480 ezret adtak el tavaly).

A kobotok legnagyobb korlátja, hogy a kézzel végezhető feladatoknak csupán a töredékét képesek kiváltani. Esben Östergaard, a kobotpiac egyik vezető szállítójának, az Universal Robotsnak az alapítója, szerint a kobot szegmens mérete hamarosan túlnő a klasszikus nehézipari robotokén. Ennek kulcsa, mondta a Handelsblattnak, hogy a robotok a kézzel elvégzett feladatok jóval nagyobb részét vegyék át, mint jelenleg.

Ez az irány a robotikai cégeknél és a kutatóintézeteknél is fókuszba került. A legtöbb helyen az alapoknál, azaz az az anyagtudományi kutatásoknál tartanak. A zürichi műszaki egyetemen, az ETH-n (Eidgenössische Technische Hochschule) például már fejlesztettek ki tapintásérzékeny mesterséges bőrt kifejezetten robotikai célokra, de még nem sikerült megoldaniuk, hogy a felület ellenálló legyen. Másrészt nehézkesen alkalmazható is, mert a megoldás még túlságosan komplex.