Robotok segítik mindennapjainkat. A velük való együttélést azonban még mindig csak tanuljuk. A szoftverrobotok nem sok vizet zavarnak, a legtöbbször észrevétlenek – bár például a Telekom százkarú és -szájú ügyfélszolgálatosával, Vandával valószínűleg sokan beszéltek már –, a fizikai robotokkal azonban egészen más kapcsolatba kerülni.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói egy kísérletsorozatban azt vizsgálták, milyen reakciókat váltanak ki az emberekből a humanoid és a nem embert formáló robotok. Kiderült, ha egy robot hibázik, az ember reakciója nagyban függ attól, milyen a robot kinézete. Képzeljük el, hogy a robotvezérelt ébresztőóra rendszeresen rosszkor ébreszt valakit a szállodában. Ha a szerkezet valóban csak egy óra, akkor a vendég bosszankodik ugyan, de elkönyveli, hogy az ébresztő szerkezet hibás. Ha azonban ennek az órának emberi arca van, akkor az sokaknak vérmérséklettől függően bicskanyitogató lenne.

Ez megtörtént eset. A japán Henn Na hotel vezetősége (a robotasszisztenseiről híressé lett szállodával a Bitport is foglalkozott) "el is bocsátotta" Churi nevű robotját emiatt. Az egyébként cukinak tartott szerkezet rendszeresen segítségkérésnek értelmezte, amikor valaki álmában horkolt, ezért felébresztette, és megkérdezte, miben segíthet. Akkor is sokat hibázott, amikor a vendégek beszélgettek egymással, és tévesen adott fel szobaszerviz-rendeléseket.

A "ruha" teszi a robotot

A tanulmány szerzői szerint nagyon is számít a robot kinézete. Az emberek eleve azt feltételezik, hogy a humanoid robotok jobban teljesítenek, és valóban emberi módon, például empatikusan viselkednek, és nem követik el egymás után harmadszor is ugyanazt a hibát. Emiatt a cselekedeteikre irányuló reakciók is hasonlóak, mint amikor emberek közötti interakció történik.

A kutatók szerint éppen ezért többnyire nem szerencsés humanoid robotokat tervezni. Árnyaltabban fogalmazva: a fejlesztőknek alaposan át kell gondolniuk azt a környezetet, ahol ilyen robotot szeretnének használni. A környezet függvényében kell vizsgálni azt is, hogy a működésébe beépítenek-e szociális komponenseket. (A fentebb említett Vanda esetében például kifejezetten cél volt, hogy az ügyfelek felismerjék: géppel beszélnek, mert ez megértőbb viselkedésre ösztönzi őket.)

Ilyen szociális elemek például az udvariassági formulák. Bizonyos környezetekben nagyban javítja a robot alkalmazásának hatékonyságát, ha a robot bocsánatot kér, amikor "hibázik". Valójában nem a robot hibázik; az algoritmusa utasítja olyan tevékenységre, amely ellentétes a vele interakcióban lévő ember elvárásaival.

A társadalmi interakcióknak a kezelésére vannak már technológiák. A mesterséges intelligencia számos eszközt ad arra, amivel a robot felismerheti, ha hibázott. A legegyszerűbb eset, amikor a szolgáltatásainak lassúságát azonosítja (összeveti az adott szolgáltatás becsült és a végrehajtás tényleges időigényének különbségét), és emiatt elnézést kér. Az ember elégedettségének mérését segíthetik az arckifejezés-felismerő és/vagy a hangfeszültség-elemző technológiák, valamint a természetes nyelvi feldolgozás bizonyos aspektusai. Így a robot azonnal elnézést tud kérni, ha az ember elégedetlenségét érzékeli. A bocsánatkérés történhet verbális eszközökkel (felirat, hangos szöveg), de a humanoid robotok esetében az emberek ösztönösen várnak valamiféle nonverbális jelzést is.

Hamarosan tömegével állnak munkába

Ezek a fejlesztések fontosak, hiszen a robotok megállíthatatlanul foglalnak el bizonyos pozíciókat – például a vendéglátásban. A szállodavezetők 70 százaléka szerint a szolgáltató robotokat 2025-re tömegesen fogják alkalmazni mindennapi feladatokra, például a vendégek fogadására, vagy a be- és kijelentkezések intézésére. Ez a trend főleg Ázsiában erős, de a kutatók szerint a mesterséges intelligencia fejlődésével világszerte fel fog gyorsulni.

A robotok képességei azonban továbbra is korlátozottak, nem az emberek helyettesítői, hanem segítői (cobot) lesznek, tehát megmarad a szoros emberi felügyeletük. Az MI fejlődése azonban a humanoid robotok számára is új lehetőségeket nyit, már ha a fejlesztők képesek lesznek olyan algoritmusokat készíteni, melyek felvértezik a robotokat a fontosabb szociális interakciókra való képességgel.