Júliusban az előzetes tervekkel ellentétben csak az éles próbaüzem indulhat, a lakossági és vállalati ügyfeleknek jövő márciusig kell várniuk a szolgáltatásokra.
Hirdetés
 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2016-ban tett javaslatot az azonnali fizetési fizetési rendszer (AFR) létrehozására a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelésére, a fizetési piac és a magyar gazdaság versenyképességének javítására hivatkozva. Az új fizetési rendszerben non-stop rendelkezésre állás mellett, néhány másodperc alatt lennének lebonyolíthatók a fizetések a magyarországi számlák között. Az alap infrastruktúra azt is lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők különféle kiegészítő szolgáltatásokat hozzanak létre az AFR-re építve.

Az MNB 2017-es döntése alapján az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító GIRO-nak, illetve a Magyarországon működő bankoknak 2019. július 1-jén kellett volna üzembe helyezniük az AFR-t. Ezzel a banki nyitvatartási időn kívül is 5 másodperces időhatáron belül kell megérkezniük a 10 millió forint alatti belföldi banki utalásoknak a fogadó félhez. Emellett további kényelmi szolgáltatások bevezetését is tervezték, például a fizetési kérelmek vagy a másodlagos számlaazonosítók alkalmazását.

Eddig is fáztak a júliusi határidőtől

A Portfolio még áprilisban számolt be róla az OTP Banktól származó értesülése alapján, hogy a Bankszövetség javaslatott tett az MNB-nek az eredetileg tervezett július elsejei időpont elhalasztásáról, pontosabban arról, hogy az eredeti határidővel csak pilot-üzemmódban induljon el az AFR. Korábban hozzánk is eljutott olyan információ, hogy egyes bankok az éles bevezetést legalább őszig halasztanák; a pilot során értelemszerűen minden egyes rendszertagnak meg kellene bizonyosodnia saját rendszerének biztonságos működéséről. A Bakszövetség egyik érve az volt, hogy a nálunk tervezett indulási módra nemzetközi példát sem nagyon találni, mivel az AFR-t eddig bevezető több tucat országban mindenhol volt valamilyen átmeneti pilot időszak.

A GIRO a maga részéről már elkészült a szükséges fejlesztésekkel, a halasztást viszont indokolttá tette, hogy nem minden bank tudott felkészülni az átállásra. A lap érdeklődésére válaszoló szervezetek tavasszal egyöntetűen állították, hogy az eredeti határidőt tarják irányadónak – a hírek szerint azonban legalább két, hazai tulajdonú pénzintézet is elmaradásban volt az éles indulás határidejéhez képest.

A Portfolio cikke emlékeztetett rá, hogy eddig az IT-rendszereket is érintő minden jelentős változásnál tapasztalható volt az utólag indokolatlannak bizonyuló pánik. Ebben az esetben azonban már a 99 százalékos felkészültség sem elég, hiszen ha csak egyetlen nagybank rendszere lassú lesz, vagy felmondja a szolgálatot, akkor az összeomlásnak mindenhol érezhető lenne a hatása.

Végül tényleg halasztás lett belőle

Az MNB május utolsó napján jelentette be, hogy folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését, és annak fényében indokoltnak találta a teljes indulás időpontjának halasztását. A bejelentés szerint ahhoz, hogy a rendszerhez csatlakozás és a biztonságos működés valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában biztosítható legyen, július 1-jétől csak a rendszer éles próbaüzemét kezdik meg. A lakossági és vállalati ügyfelek számára az azonnali fizetés egy sokkal távolabbi határidővel, 2020. március 2-ától lesz elérhető a döntést megalapozó rendelet módosításának értelmében.

A közlemény már a legelső mondatával hangsúlyozza, hogy a GIRO és a jegybank is határidőre felkészült, később pedig megismétli, hogy a jövő márciusi határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására. Az MNB itt a piaci szereplők oldalán azonosított kockázatokat is említ, vagyis valóban a kereskedelmi bankok egyenetlen felkészültéségét kell keresni az utolsó pillanatban meghozott döntés mögött.

Piaci hírek

Kikupálódott a szingapúri dohányosokra vadászó MI

A szigorú törvényeiről és magas technológiai szintjéről ismert városállam a tilos helyen dohányzókat is automatikus megfigyeléssel igyekszik tetten érni.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.