A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2016-ban tett javaslatot az azonnali fizetési fizetési rendszer (AFR) létrehozására a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelésére, a fizetési piac és a magyar gazdaság versenyképességének javítására hivatkozva. Az új fizetési rendszerben non-stop rendelkezésre állás mellett, néhány másodperc alatt lennének lebonyolíthatók a fizetések a magyarországi számlák között. Az alap infrastruktúra azt is lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők különféle kiegészítő szolgáltatásokat hozzanak létre az AFR-re építve.

Az MNB 2017-es döntése alapján az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító GIRO-nak, illetve a Magyarországon működő bankoknak 2019. július 1-jén kellett volna üzembe helyezniük az AFR-t. Ezzel a banki nyitvatartási időn kívül is 5 másodperces időhatáron belül kell megérkezniük a 10 millió forint alatti belföldi banki utalásoknak a fogadó félhez. Emellett további kényelmi szolgáltatások bevezetését is tervezték, például a fizetési kérelmek vagy a másodlagos számlaazonosítók alkalmazását.

Eddig is fáztak a júliusi határidőtől

A Portfolio még áprilisban számolt be róla az OTP Banktól származó értesülése alapján, hogy a Bankszövetség javaslatott tett az MNB-nek az eredetileg tervezett július elsejei időpont elhalasztásáról, pontosabban arról, hogy az eredeti határidővel csak pilot-üzemmódban induljon el az AFR. Korábban hozzánk is eljutott olyan információ, hogy egyes bankok az éles bevezetést legalább őszig halasztanák; a pilot során értelemszerűen minden egyes rendszertagnak meg kellene bizonyosodnia saját rendszerének biztonságos működéséről. A Bakszövetség egyik érve az volt, hogy a nálunk tervezett indulási módra nemzetközi példát sem nagyon találni, mivel az AFR-t eddig bevezető több tucat országban mindenhol volt valamilyen átmeneti pilot időszak.

A GIRO a maga részéről már elkészült a szükséges fejlesztésekkel, a halasztást viszont indokolttá tette, hogy nem minden bank tudott felkészülni az átállásra. A lap érdeklődésére válaszoló szervezetek tavasszal egyöntetűen állították, hogy az eredeti határidőt tarják irányadónak – a hírek szerint azonban legalább két, hazai tulajdonú pénzintézet is elmaradásban volt az éles indulás határidejéhez képest.

A Portfolio cikke emlékeztetett rá, hogy eddig az IT-rendszereket is érintő minden jelentős változásnál tapasztalható volt az utólag indokolatlannak bizonyuló pánik. Ebben az esetben azonban már a 99 százalékos felkészültség sem elég, hiszen ha csak egyetlen nagybank rendszere lassú lesz, vagy felmondja a szolgálatot, akkor az összeomlásnak mindenhol érezhető lenne a hatása.

Végül tényleg halasztás lett belőle

Az MNB május utolsó napján jelentette be, hogy folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését, és annak fényében indokoltnak találta a teljes indulás időpontjának halasztását. A bejelentés szerint ahhoz, hogy a rendszerhez csatlakozás és a biztonságos működés valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában biztosítható legyen, július 1-jétől csak a rendszer éles próbaüzemét kezdik meg. A lakossági és vállalati ügyfelek számára az azonnali fizetés egy sokkal távolabbi határidővel, 2020. március 2-ától lesz elérhető a döntést megalapozó rendelet módosításának értelmében.

A közlemény már a legelső mondatával hangsúlyozza, hogy a GIRO és a jegybank is határidőre felkészült, később pedig megismétli, hogy a jövő márciusi határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására. Az MNB itt a piaci szereplők oldalán azonosított kockázatokat is említ, vagyis valóban a kereskedelmi bankok egyenetlen felkészültéségét kell keresni az utolsó pillanatban meghozott döntés mögött.