Néhány évvel ezelőtt az IBM mesterséges intelligenciájának bérelt helye volt a címlapokon: miután a Deep Blue történelmi győzelmet aratott az emberi sakkvilágbajnok felett, a Watson MI pedig egy kvízjátékban is felülmúlta a legerősebbnek tartott emberi versenyzőt, az új technológia lehetőségei szinte korlátlannak tűntek. Az IBM 2014-ben önálló üzleti egységet hozott létre a mesterséges intelligenciája piacosítására, de a felhajtás lassan alábbhagyott, és az áttörésekről szóló hírek helyett inkább a kérdések szaporodtak vele kapcsolatban. Noha a Watson kereskedelmi termékként nem futotta be azt az ívet, amit egy évtizeddel ezelőtt jósoltak neki, alapvető elemei így is ott vannak más termékekben és felhőszolgáltatásokban.

Az IBM eredményei indították be azokat a változásokat, amelyek máig meghatározzák az ilyen irányú fejlesztések és alkalmazások irányát, de az egész társadalmon végigsöprő MI-forradalom és a társaság nagyszabású megújulása is elmaradt. Az eltúlzott várakozásokhoz minden bizonnyal hozzájárultak a hasonlóan eltúlzott marketingüzenetek, közben pedig az IBM-et a mesterséges intelligencia és a cloud szolgáltatások területén is állva hagyta a Microsoft, az Amazon vagy a Google. Ezt sokan annak tulajdonítják, hogy a Watsonnal kapcsolatban irreális célokat tűztek ki az elsősorban szolgáltatási és értékesítési háttérrel rendelkező IBM-es vezetők, akik nem igazán értették, hogy nagyon erős, de ugyanennyire korlátos technológia van a kezükben.
 

CIO podcast #36 – Hová tűnt Watson, az IBM büszkesége?

A vállalat időközben felülvizsgálta elképzeléseit, és ambícióinak lejjebb tekerése mellett egy sokkal ígéretesebb pályára állt a mérnöki végzettségű, a Watson fejlesztéseiben részt vevő Arvind Krishna irányításával. Az üzletileg is sikeresebb megközelítés kapcsán a The New York Times már két évvel ezelőtt arról számolt be, hogy a Watson az alapvető természetes nyelvi feladatokban legalább olyan jó, sőt esetenként jobb teljesítményt nyújtott, mint a versenytársak. Amióta pedig a ChatGPT ismét hisztériát keltett a generatív mesterséges intelligenciát, újabban pedig az általános célú MI-t illetően, az IBM már egy sokkal kiforrottabb B2B megközelítéssel és annak megfelelő termékfejlesztési szemlélettel igyekszik kitűnni a piaci szereplők közül.

A gyártó az idén jelentette be Partner Plus nevű programját, melynek központi szerepet szán hibrid felhős és MI-stratégiájában. Ennek keretei között a viszonteladók, rendszerintegrátorok, technológiai szolgáltatók és szoftverszállítók nem csak az IBM-es know-how-hoz kapnak magas szintű hozzáférését, de ellenőrzést nyernek saját bevételi potenciáljuk felett is. Ugyancsak ebben az évben mutatkozott be a watsonx mesterségesintelligencia- és adatplatform, ami generatív és gépi tanuló modelleket, adattárat és eszközkészleteket biztosít az átlátható MI-munkafolyamatok felépítéséhez. Minderről az IBM régiós partnerkonferenciáján osztott meg velünk részleteket Raj Datta, a vállalat szoftveres és technológiai kapcsolatokért felelős globális alelnöke (képünkön).

Üzleti alkalmazásra tervezték

Az IBM-es veteránnak számító szakember a fentiek kapcsán megerősítette, hogy az IBM nagyon hosszú ideje feljeszti a jelenleg alkalmazott modelleket, de a tempó korábban túl gyors lehetett ahhoz viszonyítva, amennyire az iparág fel volt készülve a mesterséges intelligenciára. Ebben hozott érdemi változást a ChatGPT körüli felhajtás, ami sokak figyelmét irányította rá a generatív MI lehetőségeire, és az IBM hirtelen nagyon jó helyzetben találta magát. Jóllehet a társaság ezúttal nem került a tíz évvel ezelőttihez hasonló reflekttorfénybe, de nem is foglalkozik olyan konzumer szolgáltatásokkal, amelyekkel a divathullámot beindító MI-chatbotok közönségét közvetlenül célozhatná – ezzel szemben bőven van mit mutatnia az üzleti felhasználásban.

Ennek egyik vonatkozása, hogy az IBM tisztában van a vállalati ügyfeleknél működő adattavak (data lake) méretével és azokkal a kihívásokkal, amelyek az adattavak kezelésével és a megfelelő MI-technológiák alkalmazásával járnak. A vállalati felhasználási eseteket tekintve sokkal magasabbak a megbízhatósági vagy biztonsági követelmények, mint a ChatGPT vagy a Bard kevésbé stabil, hallucinációra is hajlamos felhasználási eseteinél, a watsonx és az IBM alapmodelljei pedig éppen ezeket az igényeket képesek kiszolgálni. Datta erről elmondta, hogy az IBM-nek "nem a szórakoztatás a célja", és nem is rájuk jellemző, hogy az iskolai szünidővel párhuzamosan hullámzik a forgalmuk, ahogy az az OpenAI legnépszerűbb szolgáltatásainál tapasztalható.

Az IBM alelnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a piacon hirtelen felbukkant szállítók jeletős részénél már az sem egyértelmű, hogy mi történik az adatokkal, kezdve azzal a gyakorlattal, hogy az MI-fejlesztők az ügyfelek saját adatain képzik a modelljeiket, amelyeket aztán újra értékesítenek. Az IBM megközelítése ezzel szemben a nyílt nagy nyelvi modellekre (LLM) és arra az alapvetésre épül, hogy mindenki tulajdonosa a saját adatainak. Azon túl, hogy a cég házon belül is ugyenezeket a megoldásokat használja, nem hivatkozik csodaszerként a mesterséges intelligenciára: az IBM alelnöke egyetért vele, hogy az angol AI rövidítés mögött az augmented intelligence (kiterjesztett intelligencia) kifejezés is állhatna, jobban kifejezve a technológia hasznosságát.

Így építenek a technológiára

Erre utal Raj Datta értékelése a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásairól is, amelynek értelmében az MI inkább abban segíti majd a munkavállalókat, hogy az érdemi feladatokra koncentrálhassanak. Ez pedig az egyes cégek szintjén is érvényesül, ahogy a termékeikbe integrált MI lehetővé teszi például az ügyfelek magasabb szintű kiszolgálását. A dolog meghatározza az IBM által nyélbe ütött megállapodásokat, ahogy partnerei a maguk megoldásaiba ágyazzák a gyártó technológiáját. Bár az nyilvánvalóan nem zárható ki, hogy a távoli jövőben sok munkakört teljes egészében átvesz majd a gépi intelligencia, egyelőre a folyamatok felgyorsításáról van szó, a változást pedig katalizálja az MI széles körű hozzáférhetősége.

A területre egyébként jellemző, hogy annak újdonsága miatt sokan csak tapogatóznak a lehetőségek hatékony kihasználásában. Az IBM a maga részéről nem csak az MI-képességek házon belüli fejlesztésére és a watsonx megismertetésére tesz komoly erőfeszítéseket, de ezzel párhuzamosan ugyanerre törekszik partnereit illetően is. A társaság egymás után rendezi a workshopokat, ahol az igények felmérése mellett különféle felhasználási esetek bemutatásával segti az MI-stratégiák kialakítását. Itt is a lépcsőzetes építkezésre törekednek, vagyis nem próbálnak mindent egyszerre átnyomni egy "parancsoljon, itt az MI, viszontlátásra" tempóval, és az értéklánc mögé is komplett ökoszisztémát állítanak, amit éppen idén januárban újítottak meg.

Az IBM ebbe már hosszú ideje folyamatosan invesztál, de az említett Partner Plus program keretei között azt is megvalósították, hogy a vállalat partnerei pontosan olyan oktatáshoz és erőforrásokhoz jussanak hozzá, mint saját munkatársai, létrehozva egyfajta szervezeti kiterjesztést. Érdemes megjegyezni, hogy a partnerek körébe gyakorlatilag mindenki beletartozik, aki létrehoz valamilyen terméket, intetgrálja bele az IBM technológiáját, és úgy értékesíti tovább. Igaz tehát, hogy a mainstream médiában az IBM láthatósága alacsonyabb az OpenAI-nál, de megoldásai sokezernyi kisebb-nagyobb szolgáltató alkalmazásai alatt futnak világszerte. Így a legtöbb felhasználó is úgy találkozik velük, hogy közben nem feltétlenül érzékeli az IBM alapvető szerepét.
 

A Partner Plus programról
Az IBM teljes ökoszisztémájában nagy hangsúlyt fektet a készségek fejlesztésére: 2023-ban világszerte több mint 82 ezren jelentkeztek a partnerszervezetektől a vállalat képzéseire, ami több mint 46 ezer kiadott minősítést eredményezett. A Partner Plus januári bejelentése óta az észak- és közép-kelet-európai régióban is több száz új partnert regisztráltak, és még több olyan partnerről számoltak be, ahol legalább egy IBM-es badge-dzsel rendelkező alkalmazott dolgozik. A program egyszerűsége, a kompetitív ösztönzők és az ingyenes szolgáltatások nyomán a tágabb EMEA-régióban közel 9 ezren fogtak bele a képzésbe, az IBM pedig 4 ezer partnermegállapodást ütött nyélbe több mint 370 millió dollár értékben.

Az IBM régiós partnerökoszisztémáért felelős alelnökétől, Barbora Paulovič Deckerovától a Magyarországot is magában foglaló piacról szólva megtudtuk: ügyfeleik részéről itt is komoly érdeklődést és kísérletező kedvet tapasztalnak, azonban a vállalkozások túlterheltek, és egyelőre abban sem feltétlenül biztosak, hogy milyen módon profitálhatnak a mesterséges intelligenciából. Sok cégvezető értékeli úgy a helyzetet, hogy szervezete azért nem áll készen állnak az MI-technológiák bevezetésére, mert híján van a szükséges házon belüli képességeknek, az alkalmazottak átképzése pedig költséges dolog lenne. Ezzel együtt a teljes régióban növekszik az MI-megoldásokra való igény, elsősorban a termelékenység növelésére és az automatizálásra összpontosítva.

Emellett továbbra is magas a cloud-, a biztonsági, a fenntarthatósági és az infrastrukturális megoldások iránti kereslet, amit a digitális transzformáció és a hatályba lépő uniós szabályozásoknak való megfelelés hajt. Utóbbiakhoz tartozik a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletet (DORA), a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv vagy az egységes magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2) is. Az esetenként 2024-es vagy 2025-ös határidők szorításában a megfelelőség előkészületeit minden szervezetnek érdemes minél előbb megtennie, az IBM pedig a maga részéről szorosan együttműködik partnerökoszisztémájával a felkészülést támogató ügyfélmegoldások bevezetésében.

A gyártó saját technológiáját így az IBM Ecosystem partnerek készségei emelik a következő szintre, ami Paulovič Deckerová szerint lehetővé teszi az ügyfelek ellátását a megfelelő iparági megoldásokkal. A bankok biztonságát például az IBM megoldásai mellett olyan partnerek erősítik, akik jártasak a bankszektor szabályozási sajátosságaiban. Ugyanígy a fenntarthatósági célok megvalósításában és visszamérésében is tapasztalt partnerek tanácsadó tevékenységével egészülnek ki az IBM technológiai képességei a stratégiák kialakítása és az átalakulás során. A vállalat ebben a régióban is különféle ágazatokat szolgál ki a hibrid felhő és az MI alkalmazásában, ahol referenciái között mások mellett az MVM NET vagy a MOL Csoport is szerepel.