A biztonsági megoldásokban utazó nCipher nemrégiben végzett egy felmérést az Egyesült Államok több mint ezer lakosának megkérdezésével azzal kapcsolatban, mit gondolnak az emberek a személyes adatok védelméről, titkosításról, kormányzati szervek számára nyitandó hátsó ajtókról. Ismét csak kiderült, hogy egy dolog a vállalati kommunikációs stratégia, és egy teljesen másik, hogy mindez miként csapódik le a felhasználók fejében.
A válaszok összesítéséből sok érdekes eredmény született. Ilyennek mondható például az, hogy az amerikaiak nagyjából hatoda a tévében hallott először a titkosítás fogalmáról. Egy hajszállal ennél többen vannak azok, akiknek ez a megkérdezés idején is teljesen ismeretlen dolognak hatott.
Messze esett az alma az első helytől
Az igazi csemegét viszont az a kérdés szolgáltatta, amelyik arra kérdezett rá, hogy az emberek melyik technológiai óriást tartják a legmegbízhatóbbnak abból a szempontból, hogy megfelelően őrzi a felhasználói személyes adatait. Itt a Google végzett az élen 42,6 százalékos említési aránnyal, míg a második az Amazon lett 38,3 százalékos eredménnyel. A téma bajnokaként tetszelgő Apple csak 36,7 százalékot tudott felmutatni, és így be kellett érnie a bronzéremmel.
Ezek a számok több szempontból is érdekesek. Egyrészt komoly pofon ez az Apple-nek, amely fennen hangoztatja, hogy minden konkurensénél jobban és igazán tiszteletben tartja a felhasználók magánélethez való jogát. Tim Cook minden lehetőséget megragad annak mantrázására, hogy milyen etikusan és körültekintően kezelik a felhasználói adatokat. Ráadásul mindezeket (kimondva-kimondatlan) pont az egyik legnagyobb riválissal, a Google-lel párhuzamot vonva igyekszik eladni a hallgatóságnak az Apple vezérigazgatója. Ehhez képest a Google-ről simán jobb véleménnyel vannak az emberek. Még úgy is, hogy a keresőóriás tényleg a személyes adatokkal való zsonglőrködésből él.
Tények és vélemények
Lehet persze azt mondani, hogy az átlagember tájékozatlan, így az összeredménynek sem feltétlen kell tükröznie a valóságot, de a helyzet az, hogy az Apple kapcsán is felszínre kerülnek olyan dolgok, amelyek legjobb esetben is véleményessé teszik a Cook büszkélkedését.
A nép hangjának furcsaságaira mutat rá viszont az, hogy miközben több mint 55 százalék szerint a cloudban titkosított információk teljesen biztonságban vannak, ugyanennek a körnek a bő 65 százaléka szerint a hekkerek akkor is hozzá tudnak jutni érzékeny adatokhoz, ha azokat titkosítva tárolják. Szintén említésre méltó, hogy a felmérésben résztvevők közül sokan úgy gondolják, hogy a fenti cégek egyáltalán nem használnak titkosítást. Utóbbi rangsorban egyébként a Google a második lett az Amazon mögött, míg az Apple itt is csak a dobogó legalsó fokára fért fel. (Ez valamennyire magyarázhatja azt is, miért szerepelt le Cupertino a bizalmi témában.)
A többségnek bejönnek a hátsó ajtók
A felmérés érintette a személyes adatok és a kormányzati szervek viszonyrendszerét is. Ebből a szempontból szinte mindegy, hogy egy ország demokratikus, vagy éppen autoriter berendezkedésű, a hatóságok mindenhol igyekeznek bebiztosítani magukat arra az esetre, ha titkosított kommunikációs csatornákhoz kellene hozzáférniük. Nagyon nem mindegy persze, hogy mindezt kik ellen és milyen céllal alkalmazzák, de a lényeg minden esetben az, hogy a gyártókat, szolgáltatókat rávegyék arra, hogy backdoorok beépítésével biztosítsák a hozzáférés elvi lehetőségét.
Úgy tűnik, az amerikaiak annyira nem aggódnak a kormányzati figyelem miatt: 27 százalékuk szerint a hatóságoknak bármikor biztosítani kellene a lehetőséget a titkosított adatokhoz való hozzáférésre, míg további 26 százalék gondolja úgy, hogy mindezt csak bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás esetén tehessék meg.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak