Az ausztrál szövetségi parlament alsóháza csütörtökön fogadta el azt a törvénymódosítási javaslatot, amelyet még augusztusban nyújtottak be a digitális forradalom előtt lefektetett szabályok aktualizálására. Ennek egyik lényegi része a hatóságok által kezdeményezhető adatigényléseket érinti, vagyis praktikusan a titkosított kommunikációhoz való hozzáférést a szolgáltató vállalatok rendszereiben. Ennek szükségességét a bűncselekmények felderíthetőségével indokolják, miután az utóbbi időben az illetékes minisztérium több száz olyan esetről számolt be, amelynek során a nyomozások az igénylések elutasításán akadtak el.

A Reuters beszámolója alapján a javaslatot a felsőház is minden bizonnyal átengedi, ami valóra váltaná a technológiai multik egyik hagyományos félelmét, vagyis hogy a nyugati világ országai közül valamelyik precedenst teremt a többiek számára a hasonló jellegű szabályozás bevezetésével. Nem véletlen, hogy a "big tech" társaságok hosszú évek óta lobbiznak az ilyen tervek ellen, legelsősorban is a Five Eyes (Öt Szem) hírszerzési szövetség tagjainál, vagyis az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon.

A kormányzati ügynöksége a felsorolt államokban kivétel nélkül figyelmeztetéseket közöltek azokkal a nemzetbiztonságot is érintő kockázatokkal kapcsolatban, amelyek a gyanúsítottak kommunikációjának megfigyeléséből, jobban mondva a digitális csatornák megfigyelésének nehézségeiből adódnak. Mióta három évvel ezelőtt a kaliforniai San Bernandinóban történt lövöldözés kapcsán az Apple kerek perec megtagadta, hogy az FBI felszólítására hátsó ajtót (backdoor) építsen eszközeinek titkosításába, a téma folyamatosan terítéken van, és az álláspontok nem igazán közelednek.

A gyerek és a fürdővíz esete

Egyfelől teljesen érthető, amikor a hatóságok a digitális csatornákon is hatékony eszközöket akarnak a militánsok vagy a szervezett bűnözés elleni fellépéshez, másfelől viszont ott vannak a szakmai aggályok, amelyek alapján az ilyen megoldások a teljes rendszerek és az összes felhasználó biztonságát veszélyeztetik. A törvény több fokozatban minősíti az adatigényléseket, amelyek közül a legmagasabb már arról szólna, hogy a főügyész utasítására a szolgáltatóknak akár technikai módosítások árán is át kell adniuk a szükséges információt, ellenkező esetben sok tízmillió dolláros büntetéseket kockáztatnak.

Mindez nem a kommunikációs csatornák titkosítsának lehetőségét szüntetné meg, hanem a végpontokon kellene olyan hátsó ajtókat kialakítani, amelyekhez a hatóságok szükség szerint hozzáférést kérnek és kapnak. Szó van a hozzáférést segítő eszközök fejlesztéséről, a műszaki változtatások kötelező bejelentéséről vagy az adatok módosításáról, esetleg törléséről is – ráadásul anélkül, hogy a felhasználót értesítenék minderről. Könnyű belátni, hogy mindez olyan, a teljes rendszereket érintő sérülékenységeket nyitna meg, amelyeket még a legszigorűbb felügyeleti tevékenység mellett is komoly kockázatnak kell tekinteni.

A törvénymódosítást a tervek szerint még az év vége előtt elfogadják, mivel azt a Reuters beszámolója alapján az ausztrál Munkapárt (Labor party) is támogatni fogja. A hírügynökség a párt egyik képviselőjét idézi, aki tökéletlennek nevezi a szabályozási tervet, de ennél lényegesebb szempontnak tartja, hogy az állampolgárok biztonságáért felelős kormányügynökségek végre olyan eszközökhöz jussanak, amilyenekre szükségük lenne a munkájukhoz.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »