Az amerikaiaknak január végén sikerült megállapodniuk Hollandiával és Japánnal a csipgyártásban használt fejlett technológia kínai exportjának korlátozásáról, bár ennek részleteit akkor nem hozták nyilvánosságra. A japán kormány mai bejelentéséből viszont kiderült, hogy összesen 23 tételt, köztük fejlett félvezetőgyártó berendezéseket tesznek fel az exportellenőrzés alá eső termékek listájára, értelemszerűen megnehezítve az ottani vállalatok Kínába irányuló szállításait. A rendelet ugyan nem nevezi meg a szabályozás konkrét célpontját, de a 42 baráti országba és régióba irányuló forgalmon túl minden más helyen egyedi engedélyhez kötik a meghatározott terméktípusokat.

Az Egyesült Államok hosszú ideje és egyre szigorúbban korlátozza a Kínába irányuló kivitelt olyan szegmensekben, mint amilenek a szuperszámítógépekben és a mesterséges intelligenciában használt fejlett félvezetők gyártóberendezései, amelyek ma már meghatározhatják egy-egy ország ipari versenyképességét és biztonságát is. Japán és Hollandia a maga részéről jelentős szereplő a hi-tech félvezetőgyártó eszközök területén, így az amerikaiaknál prioritás volt a csatlakozásuk – bár a beszámolók alapján az ottani illetékesek független intézkedésnek minősítették a japán kormányzat döntését. Az már korábban eldőlt, hogy hollandok a nyártól terjesztenék ki a litográfiai berendezések kiviteli koráltozásait a kevésbé fejlett technológiákra is.

Most a másik oldalon pattog a labda

A Nikkei Asia beszámolójából az is kiderül, hogy Japánban egy vonatkozó törvény értelmében már eddig is ellenőrizték a fegyverek és más, katonai célokra felhasználható polgári árucikkek exportját, és most az erről szóló miniszteri rendeletet módosítják a 23 újabb kategória felvételével. Tőlünk nézve szokatlan lehet, hogy az erről szóló lakossági észrevételeket március 31-től fogadják, és a módosított rendelet kihirdetését májusra, végrehajtását pedig csak júliusra tűzték ki. A szóban forgó tételek között szerepelnek az EUV litográfiai gyártóeszközök és olyan marató berendezések is, amelyekre szükség van a 10-14 nanométeres vagy annál kisebb csíkszélességű, aritmetikai műveletekhez használt, nagy teljesítményű logikai csipek előállításához.

A Nikkei cikke szerint az új korlátozások összesen 10 japán nagyvállalatot, köztük a Tokyo Electront, a Nikont vagy a Screen Holdingst érintik. (A globális piac vezető szereplője az amerikai Applied Materials, őket a holland ASML és a Tokyo Electron követi.) A lap a japán kereskedelmi minisztérium egyik vezető tisztviselőjét idézi, aki úgy véli, hogy az új szabályozás nem céloz nagy piacokkal rendelkező technológiai területeket, így annak hatásai is korlátozott lesz a vállalatok teljesítményére. Kína egyébként az előző év végén bepanaszolta amerikaiakat a technológiai exportkorlátozások miatt a Kereskedelmi Világszervezetnél, és az sem lenne példa nélküli, ha ellenintézkedéseket hozna Japánnal szemben az új intézkedések miatt.