Április első hetében New Jersey állam kormányzója, Phil Murphy nyilvános hirdetésben keresett önkéntes COBOL-programozókat. Olyan szakemberek jelentkezését várják, akik képesek nagyobb teljesítményre bírni az ezen a nyelven írt munkanélküli-ellátó rendszert. A keleti parti szövetségi államban ugyanis olyan mértékben növekedett meg szinte egyik napról a másikra a munkanélküli-ellátást kérők száma a koronavírus-járvány miatt, hogy az ezt kiszolgáló online rendszer, ami mögött egy COBOL-ban írt program fut, elérhetetlenné vált.
Azóta a probléma több más államban előjött. Az USA-ban ugyanis még mindig nagyon sok helyen használják a nagygépes rendszerekhez 1959-ben kiadott programnyelvben írt programokat. Több állam szociális ellátó rendszerének bizonyos nyilvántartásai mind a mai napig ezeken az egyébként rendkívül stabil rendszereken futnak. Csupán egy probléma van velük: ma már mindössze néhány ember ért hozzájuk, azok is jobbára a nyugdíjas korosztályba – azaz a koronavírus által leginkább veszélyeztetettek körébe – tartoznak.
A 60-as években még ez volt a csúcs
A COBOL (COmmon Business Oriented Language) nyelv megjelenésekor a fejlesztői eszköztár csúcsát jelentette. Kifejezetten olyan nagygépes (mainframe) környezetebe szánták, ahol nagy adatmennyiséget kellett megbízhatóan feldolgozni. Ezért aztán elsősorban állami intézmények nagy nyilvántartásainak kezelésére (egészségügy, szociális ellátó rendszerek, nyugdíjrendszer stb.), illetve bankokban (banki core rendszerek) használták – pontosabban használják mind a mai napig.
Azzal sokan tisztában vannak, hogy ezek a rendszerek élesített bombák. Az USA egészségügyi minisztériumának felügyeleti hivatala, az OIG (Office of Inspector General) például egy két évvel ezelőtti jelentésében hívta fel a problémára a figyelmet. A társadalombiztosítási ügyeket vivő kormányügynökség, az SSA (Social Security Administration) IT-infrastruktúrájának korszerűsítését szorgalmazó jelentés szerint az SSA-nál még mindig 60 millió COBOL-ban írt kódsort kell karbantartani.
Itt persze közel sem arról van szó, hogy ezek a rendszerek rosszak lennének. Ahol a megbízhatóság és stabilitás létfontosságú, ott a COBOL/mainframe páros mindig is jól teljesített. Nem véletlenül alkalmazták üzlet- és folyamatkritikus helyeken. Csak épp nem ilyen extrém terhelésre lettek méretezve.
Na de miért nem cserélik?
Joggal vetődik fel a kérdés: ha egy ilyen rendszer üzemeltetése kockázatos, kapacitása pedig kevés az igényekhez képest, miért nem cserélik le. A válasz roppant egyszerű: mert drága és kockázatos. Ezzel szemben a mainframe-ek üzemeltetése mind a mai napig kiváló költség-haszon mutatóval bír. Mint egy néhány éve készített felmérés kimutatta, az informatikai vezetőket is meglepte, hogy az új technológiáknál mennyi többletmunkával és -költséggel járt ugyanannak a megbízhatósági szintnek a biztosítása, amit egy mainframe hoz.
Mivel a legalapvetőbb adatokat tároló és kezelő rendszerekről van szó, a csere során bármilyen nem várt hibának roppant súlyos következményei lesznek. Sajnos erre is vannak példák. Az USA-ban például Pennsylvania 2006-ban indított projektet az ötven éves COBOL-os/nagygépes munkanélküliségi rendszer korszerűsítésére. Egy évtized múlva ugyanott tartottak, csak közben elégettek 350 millió dollárt. És ha tovább akarták volna vinni a projektet, akkor az még további 70 millióba került volna – és a kimenetel ugyanúgy bizonytalan. Egy ausztrál bank ennél is többet, 750 millió dollárt égetett el egy ilyen projektben öt év alatt, kétes sikerrel.
Nyugdíjasok kaszálnak rajta
Ahogy a mainfram-ek, úgy a COBOL is szép lassan kiment a divatból. Ma már nem túl szexi a fiataloknak ezzel foglalkozni. Az International Cobol Survey Report már öt éve is azt állapította meg, hogy már csak minden tizedik COBOL-programozó fiatalabb 35 évnél (azóta a korfa valószínűleg tovább öregedett).
Mindez vicces helyzeteket szül, például hogy 70 pluszos, nyugdíjas szakemberek alapítanak COBOL-ra startupot. Bill Hinshaw a hetvenes évei közepén járt, amikor megalapította a Cobol Cowboys nevű cégét (még mindig ő a CEO, bár az operatív vezetést már az unokája viszi), amely COBOL programok karbantartására, támogatására szakosodott extrém magas mérnöki díjazásért.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak