A hetvenes-nyolcvanas években rengeteg rendszert építettek a COBOL (Common Business-Oriented Language) nevű programnyelv segítségével a pénzügyi szektorban és az állami rendszerekben. Ma már viszont alig találni olyan szakembert, aki konyítana ehhez a kritikus rendszerekre szabott nyelvhez. Ám hiába jött a Java, a C vagy a Python, a COBOL-ban írt rendszereket mind a mai napig nem sikerült leváltani, sőt nagyon sok helyen továbbra is a core rendszerek alapjait adják.

A szervezetek kompetenciahiánya nem kis részben a 2008-as világgazdasági válság hatására alakult ki. Akkor az IT-részlegeken is végigsöprő elbocsátási hullámnak ugyanis főleg az idősebb korosztály esett áldozatul, épp az, amelyik értett a legacy rendszerekhez. Az informatikai vezetők ugyanis a legkisebb véráldozat árán akarták átvészelni a nehéz időszakot, ezért elsősorban azokat küldték el, akik például előrehozott nyugdíjjal távozhattak.

És hogy miért baj ez? A Reuters egy összeállítása szerint a banki rendszerek 43 százaléka még mindig COBOL-ra épül, és közel 220 milliárd, ilyen nyelven írt kódsor van használatban. És hogy az ezek leváltásával járó kockázatot is felmérhessük: világszerte napi 3000 milliárd dollár (!) tranzakció folyik keresztül a COBOL-ban írt rendszereken: folyószámla-kezelés, kártyarendszer, ATM-hálózatok, hitelezési szolgáltatások stb. kötődnek hozzájuk.

A digitalizáció súlyosbító tényező

Mivel nem történt meg – és teljes mértékben rövid távon nem is fog megtörténni – a COBOL-ban írt rendszerek teljes kiváltása, a pénzügyi szektorban óriási tempóban történő digitalizáció csak súlyosbítja azt a problémát, hogy egyre kevesebb az olyan szakember, aki képes COBOL-ban dolgozni.

A probléma világszerte általános. A Hays Hungary egyik üzletágvezetője például tavaly arról beszélt lapunknak, hogy bár a 24-45 év közötti fejlesztőkre van nagy kereslet, a COBOL épp az a terület, ahol ötven fölötti szakembereket is jobbnál jobb ajánlatokkal halmozzák el.

A COBOL-programozók iránti igényt lovagolta meg egy amerikai cég a COBOL Cowboys. Maga a cég fiatal, mint egy startup: 2013-ban alapította egy dédnagypapa, a most 75 éves Bill Hinshaw. A cég nevét pedig az Űrcowboyok című film ihlette, amelyben négy nyugdíjas pilótát vetnek be egy régi műhold levadászására. És azért őket, mert a fiatalok közül már senki nem ért az akkori technikához.

A COBOL Cowboys alkalmazottainak zöme nyugdíjas, bár van közöttük néhány fiatal is, akik olykor még 50 évesnél is fiatalabbak. Munkájuk viszont van bőven, elsősorban pénzintézeteknek dolgoznak, és nem is kis pénzért. A cég alapítója szerint egy COBOL-programozó órabére a 100 dollárt is meghaladja. Sokan mégis inkább ezt fizetik ki, mint a rendszer cseréjét, mert a szakember-bérlésnél nagyságrendekkel többe kerülne.

Nem lenne jobb mégis váltani?

A COBOL Cowboys alapítója maga is találkozott olyan szoftverrel, amit még ő írt a 70-es években, és még mindig használják. A programozási sztenderdek azonban azóta sokat változtak. Azt például több programozó is említette a Reutersnek, hogy ezekhez a programokhoz általában nincs megfelelő és részteles dokumentáció, így egy kívülálló számára gyakorlatilag megközelíthetetlenek ezek a rendszerek.

A másik probléma, hogy a legacy rendszerek különböző generációi épülnek egymásra, és ezek között a rétegek gyakran szorosan kapcsolódnak is egymáshoz. Ugyanakkor leváltásuk mégis nagyon kockázatos, mert rendszerint érinti a számlavezető rendszereket. Annál nagyobb rémálmot pedig egy bankvezető sem tud elképzelni, mint amikor ügyfelek millióinak tűnnek el a számlaadatai.

És persze ott vannak a váltás költségei is. A Reuters példaként hoz egy ausztrál bankot, amely 2012-ben fogott bele a core banki platformja leváltásába. A projekt végül öt évig tartott, és 750 millió dollárba került. Ennek ellenére egyre több bank figyeli azokat a konkurenseit, melyek belevágtak egy ilyen projektbe.

IBM: közel sem ilyen sötét a helyzet

Az IBM, amelynek a COBOL programokat futtató mainframe még mindig fontos bevételi forrása, közel sem látja sötéten a helyzetet. A vállalat már idejekorán felismerte, hogy a programnyelvet ismerő szakemberek hiánya nehézségeket okozhat. Indítottak egy olyan ösztöndíj-programot, amelyben fiatal programozókat képeznek ki régi kódok kezelésére. Az IBM saját bevallása szerint világszerte 180 ezren végezték el a tréninget.

Az IBM egyébként próbálja védeni a COBOL és ezáltal mainframe-jei pozícióját. Tavaly például azért vásárolt fel egy izraeli céget, az EZ Legacy-t, mert annak megoldásai segítik az alkalmazásmenedzsmentet a COBOL-ban írt programok esetében is.