A Facebook házirendje részletesen kitér a hamis információ, a spam, a kamu profilok vagy a zaklató és erőszakra buzdító tartalmak szűrésére, de a közösségi hálózat a mai napig adós maradt a politikai hirdetések és a politikusok kommunikációjának hasonló keretek közé szorításával. Az egyre erősebb kritika itt nem valamiféle politikai cenzúrát követel, hanem első lépésben az állítások valóságtartalmának ellenőrzését, a transzparencia biztosítását, és a szélsőséges megnyilvánulások esetében ugyanazokat a szankciókat, amelyekkel a mezei felhasználók mindegyikánek szembe kell néznie.

Bár a probléma már a 2016-os amerikai elnökválasztást megelőző kampánnyal terítékre került, a Facebook az elmúlt években sem tett érdemi lépéseket ezen a területen, a globális információs hálózat üzemeltetésével járó felelősséget pedig a véleményszabadság mögé bújva igyekezett szétteríteni. Más csatornák, például a Twitter, már komolyan kísérleteznek a politikai ámokfutás és az átláthatatlan kamányok elleni fellépéssel, ahol a valótlan állításokra figyelmeztető jelzések mellett már az amerikai elnök bejegyzéseit is elkezdték moderálni. A Facebook ezzel szemben szabad utat enged Trump és mások megnyilvánulásainak, tényleges erőfeszítéseit pedig a külföldi befolyásolási kísérletekkel kapcsolatos akciókra korlátozza.

A közösségi oldal május elején jelentette be a legfelsőbb bíróságként emlegetett felügyelő bizottság felállítását, ami a törvénybe ütköző vagy technikailag meg nem valósítható kérdések kivételével elvileg még a Facebookot irányító Mark Zuckerberg döntéseit is felülbírálhatná a moderáció kérdéseiben. Zuckerberg ugyanakkor az internetes platformok kínai típusú szabályozásának veszélyeivel kampányol, amelyekből könnyen globális standard lehet, ha a nyugati demokráciák nem állítanak fel vele szemben működőképes, de az ottani demokrácia-felfogást képviselő alternatívát.

A felelősség együtt jár a mérettel

A Facebook vezetőjének gyakran hangoztatott álláspontja, amely szerint a közösségi platformok nem léphetnek fel az igazság döntőbírájaént (arbiter of truth), mindig is egyfajta "elhagyhatja a szanatóriumot" kártyaként működött a hálózatokat ért bírálatokkal szemben. Az utóbbi hetek amerikai eseményei azonban a jelek szerint a facebookos struccpolitika végét jelentik majd. Zuckerberg praktikusan megvédte Trump elnök "when the looting starts, the shooting starts" (kb. ha elkezdődik a fosztogatás, elkezdünk lőni) felütésű posztját, és hozzátette ugyan, hogy ennek tartalmával nem ért egyet, de nem kívánja megakadályozni azt sem, hogy a politikusok üzenetei eljussanak a polgárokhoz.

Ez azonban már nem csak a megfelelő törvényhozóknak, jogvédőknek és aktivistáknak volt sok, hanem a Facebook saját alkalmazottainak is, akik a korábbiakkal ellentétben már nyilvánosan is hallatni kezdték a hangjukat. A közösségi platform működését eddig jobbára csak volt munkatársai, a Facebook hőskorszakának korábbi szereplői kritizálták, de az utóbbi napokban házon belül is felerősödtek a hasonló hangok. Az amerikai lapok felmondásokról és demonstrációkról számolnak be, sok facebookos alkalmazott pedig éppen a Twitteren fejezi ki nemtetszését.

A Business Insider riportja mások mellett az egyik olyan mérnököt idézi, aki nem csak elégedetlenkedett, de a napokban ott is hagyta a vállalatot. Szerinte Zuckerberg mindg azzal etette őket, hogy világosan meg kell húzni a határt, amikor a felhasználók megnyilvánulásai már erőszakra buzdítanak, de kiderült, hogy ez nem volt igaz: a Facebook folyamatosan odébb mozgatja a kaput, ahogy az amerikai tüntetések és Trump megnyilvánulásai is eszkalálódnak, és egyik kifogást találja a másik után, hogy ne kelljen fellépnie az egyre veszélyesebb politikai retorikával szemben.

A kommentárok szerint most válik mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a Facebook identitásválsága lassan megbéníthatja a hálózat működését. Lehet, hogy a cég vezetői nem kívánnak az igazság döntőbíráivá válni, de a szolgáltatás mérete, elérése és általános befolyása nem teszi lehetővé, hogy lerázza magáról a tartalomelőállítókra vagy kiadókra vonatkozó felelősséget, döntéseket és dilemmákat. A probléma súlyát jelzi, hogy a Facebook vezetői akármennyire nem szeretnének állást foglalni ilyen kérdésekben, lassan a Facebook alkalmazottai fogják ezt megtenni helyettük. A nyomás hatására Zuckerberg pénteken már visszakozott, és személyesen tett rá ígéretet, hogy felülvizsgálják a Facebook szabályait, különös tekintettel az állami erőszakkal kapcsolatos kérdésekre – ez azonban még nagyon gyenge dolog, figyelembe véve a hasonló ígéretek korábbi kifutását és a mostani helyzet komolyságát.

Ugyancsak árulkodó jelenség, hogy a hétvégén 140 olyan tudós írt közös levelet a Facebook vezetőjének, akik máskülönben anyagi támogatást kapnak a Mark Zuckerberg és felesége által létrehozott Chan Zuckerberg Initiative alapítványtól. A The Washington Post szerint ebben etikátlannak nevezik a félrevezető információk és a megosztó nyelvezet szabadon engedését, Trump elnök inkriminált bejegyzésének érintetlenül hagyását pedig mélyen aggasztó döntésnek tartják.