A Facebook vezetője szerint a nyugati demokráciáknak néhány évük maradt rá, hogy kidolgozzanak és alkalmazzanak egy megfelelő keretrendszert az internetes platformok működésére, különben a kínai modell terjed el szerte a világban.
Hirdetés
 

A belső piacért felelős uniós biztos, Thierry Breton és a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy élőben is közvetített videokonferencián beszélt az online platformok szerepéről és felelősségéről a világjárvány kezelésében, illetve az utána következő helyreállítási időszakban. A Centre on Regulation in Europe (CERRE) szervezésében zajló hétfői eszmecsere kitért a járvány hosszabb távú hatásaira is az érintett digitális szolgáltatók és a kormányzatok viszonyában, különös tekintettel arra, hogy ki milyen jövőképpel rendelkezik a szabályozási kérdésekben és a két oldal együttműködésében.

A beszámolók általában kiemelik a beszélgetésnek azt a részét, amelyben a Facebook vezetője az internetes platformok szabályozásának kínai modelljéről beszélt, egész pontosan annak a veszélyéről, ha ebből az ottani törekvéseknek megfelelően globális standard lesz. Szerinte már nem az a kérdés, hogy kialakul-e valamilyen globális keretrendszer, hanem hogy a két, merőben különböző értékrendekre épülő és teljesen eltérő demokrácia-felfogású megközelítésből melyik válik uralkodóvá világszerte.

Már nem elég csak beszélgetni róla

Zuckerberg ennek alapján aggasztónak látja, hogy Kínát sok ország tekinti egyfajta legjobb gyakorlatnak, elsősorban annak gazdasági teljesítménye miatt, és így alternatívának tartja a kínai modellt. Ez azonban az emberi jogok erodálódásával jár, a Facebook vezérigazgatója pedig nyugtalanítónak nevezte, hogy az ottani megközelítés más országokban is terjed. A nyugati demokráciáknak ebben a helyzetben az a feladatuk, hogy elsőként álljanak elő egy mindenre kiterjedő szabályozással, és mutassák be, hogy az jól működik.
 


A mostani beszélgetésben is mintának hozta fel az európai általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), és a nyugati országoknak szerinte az elkövetkező öt-tíz évben lesz lehetősége megfordítani a folyamatokat. Hasonló figyelmeztetéseket egyébként ő sem most tett legelőször, tavaly például egy némi port kavaró előadásban a kínai ByteDance TikTok szolgáltatását kritizálta, amely a hongkongi tüntetésekkel kapcsolatos kínai állami cenzúrát messze a határokon túl, így az Egyesült Államokban is érvényesíteni próbálta.

Érdemes itt is menetrendszerűen megemlékezni róla, hogy a Facebook és a GDPR viszonya az elmúlt években elég sajátos ívet járt be. A hírek annak idején még arról szóltak, hogy a vállalat mennyire agresszíven lobbizik az általa túlságosan korlátozónak tartott új európai adatvédelmi szabályozás ellen, sőt nem csak az uniós tagállamokban, hanem világszerte jó néhány országban próbált hatást gyakorolni a döntéshozókra. Időközben a sorozatos adatvédelmi botrányok nyomán a legtöbbek számára világossá vált, hogy a Facebook és más globális platformok egszerűen képtelenek az önszabályozásra, és a közösség szolgáltató is irányt váltott: tavaly ilyenkor már Zuckerberg kért aktívabb szerepvállalást a kormányoktól és szabályozó szervezetektől, lazán visszadobva nekik a labdát, tőlük várva a megoldást a saját maga által teremtett problémára.

A Facebook ezzel beállt a korábban ébredő Apple mellé, és rendszeresen a GDPR-t emlegeti követendő példaként, sőt további szabályok megalkotásáért szólal fel azokban a kérdésekben, amelyeket a GDPR nyitva hagyott. Az Európai Bizottság azonban többször is elégtelennek nevezte a Facebook javaslatait és vállalásait, idén pedig már ki is mondta, hogy nem fog egyes vállalatok igényeihez alkalmazkodni. Thierry Breton februárban a Microsoft, az Alphabet és a Facebook vezetőivel is találkozott, ennek nyomán pedig megerősítette, hogy az EU továbbra is korlátozni akarja a nagy digitális platformokat az adatokhoz való hozzáférés feltételeinek egyoldalú meghatározásában.

A Facebook május elején jelentette be a hálózat legfelsőbb bíróságaként emlegetett felügyelő bizottság felállítását, ami a törvénybe ütköző vagy technikailag meg nem valósítható kérdések kivételével még Zuckerberg döntéseit is felülbírálhatja majd a tartalom moderálásában. Az egyelőre húszfős szervezet már a következő hónapban munkába áll, tagjai közé pedig felkérték a magyar Dr. Sajó András jogtudóst, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi tagját és alelnökét is.

Közösség & HR

Milliárdos felvásárlást ütöttek nyélbe úgy, hogy a felek nem találkoztak személyesen

Megvan az első olyan milliárdos nagyságrendű akvizíció, amit teljes egészében online zavartak le. A Cisco vette meg így a ThousandEyes nevű startupot.
 
A biztonság kiszervezéséhez komoly bizalmi tőke kell, ami lassan épül fel, de tartósabb is, mint a betyárbecsület.

a melléklet támogatója a Euro One

Hirdetés

Így érdemes kialakítani a biztonságfelügyeletet

A jó példákért nem kell messze menni. Az alábbiakban csupa magyarországi bevált gyakorlat következik.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.