A Facebook tavaly ősszel jelentette be, hogy egy független ellenőrző testületet állít fel a tartalom súlyossága, a terjesztés nagyságrendje és a nyilvános vita alapján kiemelkedő fontosságúnak ítélt moderációs döntések meghozatalára, különös tekintettel azokra a nehéz kérdéseket felvető esetekre, amikor amikor a nyilvánosság komolyan megkérdőjelezi a bevett eljárások nyomán megszületett döntéseket, vagy ahol az elbírásálst megnehezíti, hogy a hálózat működésében fontosnak ítélt értékek ütköznek egymással.

A közösségi hálózat legfelsőbb bíróságaként is hivatkozott testület a bejelentés szerint az ajánlások megfogalmazása mellett olyan döntéseket hozhat majd az elé kerülő ügyekben, amelyeket a cég vezetése kötelező érvényűnek fog tekinteni magára nézve – attól függetlenül is, ha ez ellentétes lenne a Facebook irányítását a különleges részvényei miatt még mindig a kezében tartó Mark Zuckerberg álláspontjával. Ez alól kivételt csak a törvénybe ütköző vagy technikailag meg nem valósítható határozatok jelentenének, de a bizottság döntéseire és azok implementációjára máskülönben 90 napja lenne a Facebooknak, esetenként egy 30 napos felülvizsgálati lehetőséggel.

Az akkori tájékoztatásból kiderült, hogy a testületet valamikor 2020 első felében állítják majd fel, és legalább 11, de a későbbiekben 40 fős lesz. A tervek szerint a tagok három évre kapnák meg a megbízást, a működés költségeit a Facebook által erre a célra létrehozott alapítvány adná. A tanács felállítására végül május elejéig kellett várni, a Facebook tegnap nevezte meg a szervezet első 20 tagját, és részleteket is közölt annak működéséről, kiegészítve a korábban felvázolt elképzeléseket is.

Egyelőre nincs okunk kételkedni

A szerdai közlemény alapján a tanács első tagjai összesen 27 országban éltek már, és legalább 29 nyelvet beszélnek, bár negyed részük és a négy társelnök közül kettő is az Egyesült Államokból való, ahol a közösségi hálózat központja is működik. Az európai uniós országokat a dán társelnök mellett a magyar Dr. Sajó András jogtudós, az MTA rendes tagja és a CEU jogi karának alapító dékánja képviseli, aki mások mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja, utóbb pedig alelnöke is volt 2008-tól 2017-ig 2015-től alelnöke volt.

A bizottság szerepével kapcsolatbanmár az első pillanatban megjelentek a kritikus megjegyzések, kezdve rögtön a testület függetlenségével. Sokan kételkednek egy olyan felállásban, amelyet eleve a cég maga hívott életre, első tagjait is ő nevezte ki, és a bizottság működése anyagilag is tőle függ. (Ez utóbbi a következő 6 évre elkülönített 130 millió dollárt jelent.) A közösség érdekeit védő testület felhatalmazása ennek értelmében nem a közösségtől ered. Ezek ahhoz hasonló aggályok, mint amelyek például a Facebook tervezett digitális fizetőeszközét, a Librát is érintették, amelynek ellenőrzését egy nagyvállalati koalícióra épülő nonprofit szervezet vitte volna, miközben a fizetőeszközök közcélú meghatározása nehezen vethető össze a legkevésbé sem demokratikusan választott felügyelettel.

Az Indexnek adott rövid nyilatkozatában Dr. Sajó András ezzel kapcsolatban elmondta: ha úgy látta volna, hogy a bizottságban nincs biztosítva a független munka, akkor ő sem kockázatta volna a szakmai renoméját, ha pedig utóbb kiderülne, hogy ez mégsem így van, akkor abban a pillanatban lemondana. Szerinte egyelőre se semmi jele annak, hogy a Facebook vezetői bele akarnának szólni a testület munkájába, és azt sem gondolja, hogy ez érdeke lenne az online szolgáltatónak, amely éppen megtépázott presztízsének megerősítésén dolgozik.

A Reuters riportjában megszólal a Facebook kommunikációs igazgatója, a korábbi brit miniszterelnök-helyettes Nick Clegg, aki nem várja, hogy a közönség most eljezdjen hallelujázni, mintha egy nagyszerű emberekből álló testület önmagában a siker garanciája lenne. Azt a Facebook is elismeri, hogy a "legfelsőbb bíróság" eredményességéről majd akkor lehet érdemben beszélni, ha megszületnek az első döntései a tényleg nagy horderejű és kényes kérdésekben – a legelső ilyen esetekre egyébként már az idén nyáron sor kerül.