Éppen tegnap idéztük a belső piacért felelős uniós biztos nyilatkozatát az egységes európai adatpiac felállítását és a saját vállalkozások támogatását célzó tervekről, amely egyrészt azt a versenyhátrányt dolgozná le, amelybe EU keverte magát a digitális forradalom eddigi szakaszában, másrészt azokra az erősségekre építene, amelyekkel Európa még mindig rendelkezik az amerikai vagy kínai versenytársakkal szemben. Thierry Breton az elmúlt napokban a Microsoft, az Alphabet és a Facebook vezetőivel is találkozott, ennek nyomán pedig megerősítette, hogy az Unió továbbra is nyitott marad az Európán kívüli vállalatok számára, de a továbbiakban nem kívánnak a más kontinenseken felállított szabályok szerint játszani, így az Európai Bizottság javasolni fogja például a nagy digitális platformok korlátozását az adatokhoz való hozzáférés feltételeinek egyoldalú meghatározására.
A Reuters kedden további részleteket közölt a találkozóról, amelyet a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg jó hangulatú és sok mindenre kiterjedő beszélgetésnek nevezett, az uniós tisztségviselők azonban kevésbé voltak simulékonyak. Thierry Breton kijelentette, hogy a Facebooknak az európai szabályokhoz kell igazodnia, mivel nem az EU feladata, hogy alkalmazkodjon egyes vállalatokhoz. Az uniós biztos, aki korábban egyébként a francia Orange távközlési szolgáltatót és az Atos rendszerintegrátort is irányította, az év végéig ígért döntést azzal kapcsolatban, hogy bevezetnek-e komoly szigorításokat a nagy online platformokat illetően, egyértelműen meghatározva a dotkom szolgáltatók felelősségi köreit is.
A Facebook az internet szabályozására tett javaslatait mindenesetre elégtelennek nevezte, hasonlóan a vállalat által hétfőn bemutatott vitaindító dokumentumhoz. Az ugyanis elutasítja az intruzívnak nevezett szabályozást, és sokkal lazább kereteket javasol, amelyek között a szolgáltatók rendszeres tartalmi beszámolók és a házirendjük érvényesítéséről szóló adatközlések szerepelnek. Zuckerberg a müncheni Biztonságpolitikai Konferencián ismét arról az általa kívánatosnak tartott rendszerről beszélt, amelyben a Facebook valahol a telkók és a hagyományos sajtó között helyezkedne el, tulajdonképpen félúton a széleskörű és a majdnem zéró felelősségi szint között. Mindez azonban csak homályos elképzelés, a technológiai multik önszabályozásra való hajlandóságát ismerve pedig nehezen is képzelhető el a gyakorlatban.
Most még lehet kompromisszumokat kötni
Breton szerint a társaság nem csak kevés vállalást tesz, de nagyvonalúan megfeledkezik az olyan kérdésekről is, mint a számonkérhetőség pontos megfogalmazása vagy a piaci dominancia kezelése. Hasonlóan nyilatkozott Vera Jourova, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is, aki szerint a Facebook egyszerűen nem teheti meg, hogy tetszése szerint letolja magáról a felelősséget. A politikus közleménye alapján legelőször is Mark Zuckerbergnek és a Facebooknak kellene eldöntenie, hogy pontosan kicsoda és milyen értékeket követ, mert ezt nem dönthetik el helyette a kormányzatok vagy szabályozó testületek. Persze az Európai Bizottság addig is bemutatja majd azt a szerdára ígért javaslatcsomagot, amely a nemzetközi technológiai cégek kiváltságos helyzetének korlátozását célozza.
Ez a Facebookot közvetlenül és közvetett módon (például a mesterséges intelligencia felhasználásának szabályozásán keresztül) is érinti, a vállalat pedig a már említett vitairatban az internet működésének félreértéséről beszél, amikor valaki a közösségi szolgáltatókat tenné felelőssé a gyűlöletbeszéd vagy más illegális megnyilvánulások megjelentetéséért. A Facebook álláspontja szerint a szabályozóknak tisztába kellene jönniük a technológia lehetőségeivel és korlátaival, és meg kell hagyniuk az internetes szolgáltatók számára az innovációhoz szükséges rugalmasságot. Arra a dokumentum most sem tér ki, hogy a károsnak ítélt gyakorlatoknak miért kellene zöld utat adni csak azért, mert megfelelő ellenőrzésük technológiai korlátokba ütközne – itt szokták "elhagyhatja a szanatóriumot" kártyának használni az innovációt, amit nyilvánvalóan csak akadályozna, ha mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznának.
A problémának egyébként ennél sokkal prózaibb vetületei is vannak, mivel az uniós szabályozási reformok alapja az tengerentúli multik igazságosabb adóztása. Maga a Facebook ezzel kapcsolatban most is közölte, hogy mindenben a törvényeknek megfelelően jár el (ez valószínűleg így is van), ugyanakkor Zuckerberg Münchenben már arról beszélt, hogy megérti az európaiak frusztrációját az adózás kérdésében, és maga a Facebook is egy új rendszer felállításában érdekelt, amelyben valamivel több kiadása is lehet majd. A vállalat vezérigazgatója reményét fejezi ki, hogy az OECD törekvéseinek megfelelően a digitális gazdaság szereplői egy stabil és megbízható rendszerben működhetnek tovább – ez persze előre menekülésként is értelmezhető, hiszen a kiskapuk folyamatosan bezáródásával ma már a régóta napirenden lévő globális adómegállapodás is elérhető célnak tűnik.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak