Az ENSZ égisze alatt működő Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization – WIPO) jelentése szerint a 2014-2023-as időszakban taroltak a kínai kutatók a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak terén. Ebben a tíz évben 54 ezer szabadalmat regisztráltak világszerte, ebből 38 ezret Kínában, állítja a Patent Landscape Report on Generative AI. Kína fölényét mutatja az is, hogy a szabadalmak kevesebb mint hatodát nyújtották be a második helyezett USA-ban. Nemcsak a szabadalmak gyarapodtak, hanem a tudományos kutatás intenzitása is nőtt: ugyanezen időszak alatt több mint 75 ezer tudományos publikáció jelent meg a témában.

Csak a pontosítás végett: maga az MI-szabadalomvilág ennél sokkal nagyobb, a vizsgált egy évtizedben mindössze 6 százalékát adta a generatívnak nevezett alcsoport.

Egyre többen állnak rá

A számok azt mutatják, hogy a fejlesztések különösen az utóbbi pár évben gyorsultak fel: a szabadalmak több mint negyedét, a tudományos publikációknak pedig a 45 százalékát 2023-ban nyújtották be. A WIPO szerint ez részben annak köszönhető, hogy egyre több helyen (élettudományok, gyártás, logisztika, biztonság, telekommunikáció stb.) kísérleteznek generatív MI-alapú megoldások bevezetésével.

A másik nagy lökést a nagy nyelvi modellek, azaz az LLM-ek (large language model) megjelenése adta. 2017 óta a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak száma nyolcszorosára nőtt.

Gyorsuló világ: a generatív MI-szabadalmak és tudományos publikációk száma 2014-2023 között

(Forrás: WIPO)

Annak ellenére, hogy felénk jobbára az OpenAI körül forog a közbeszéd, a generatív MI témájában a legtöbb szabadalom a Tencenté (2074 szabadalom), de a rangsor következő három helyén is kínai szervezetek állnak: a Ping An Insurance (1564), a Baidu (1234) találmány, valamint a Kínai Tudományos Akadémia (607). A legjobban szereplő nyugati cég az ötödik helyre befutó IBM (601), melyet manapság nem is sorolnak a mesterséges intelligencia fő sodrába. A tízes listára az Alibaba (571), a Samsung (468), az Alphabet (443), a ByteDance (418) és a Microsoft (377) jutott be.

Ezek után talán az országok rangsora sem meglepő: ahogy már fentebb is említettük, Kína az élen (38 ezer szabadalom), majd erősen leszakadva az Egyesült Államok (6300), Dél-Korea (4200), Japán (3400) és India (1400) követi.

És még egy érdekesség. A legtöbb szabadalom a kép- és videóadatok feldolgozásával kapcsolatos (18 ezer). Szinte pontosan ugyanannyi szabadalmat nyújtottak be a szövegfeldolgozás és -generálás témájában, mint ahány a beszéddel és zenével kapcsolatos: egyaránt 13 500-at.

Bár összességében ennél egy nagyságrenddel kevesebb olyan szabadalom született, ami például molekula- vagy géninformációkkal kapcsolatos (számuk nem érte el az 1500-at), a WIPO szerint ez ma a legdivatosabb terület: az elmúlt öt évben átlagosan évente 78 százalékkal gyarapodott a beadott szabadalmak száma.

Népszerű terület még az élettudományok (5300 szabadalom), a dokumentummenedzsment (5000) és az üzleti megoldások (2000) is.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete jelentése »