Az elmúlt tíz év szabadalmainak felét jegyzik kínai cégek, kutatóintézetek. Éppen annyit, amennyit a RoW, azaz mindenki más a glóbuszon.

Az ENSZ égisze alatt működő Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization – WIPO) jelentése szerint a 2014-2023-as időszakban taroltak a kínai kutatók a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak terén. Ebben a tíz évben 54 ezer szabadalmat regisztráltak világszerte, ebből 38 ezret Kínában, állítja a Patent Landscape Report on Generative AI. Kína fölényét mutatja az is, hogy a szabadalmak kevesebb mint hatodát nyújtották be a második helyezett USA-ban. Nemcsak a szabadalmak gyarapodtak, hanem a tudományos kutatás intenzitása is nőtt: ugyanezen időszak alatt több mint 75 ezer tudományos publikáció jelent meg a témában.

Csak a pontosítás végett: maga az MI-szabadalomvilág ennél sokkal nagyobb, a vizsgált egy évtizedben mindössze 6 százalékát adta a generatívnak nevezett alcsoport.

Egyre többen állnak rá

A számok azt mutatják, hogy a fejlesztések különösen az utóbbi pár évben gyorsultak fel: a szabadalmak több mint negyedét, a tudományos publikációknak pedig a 45 százalékát 2023-ban nyújtották be. A WIPO szerint ez részben annak köszönhető, hogy egyre több helyen (élettudományok, gyártás, logisztika, biztonság, telekommunikáció stb.) kísérleteznek generatív MI-alapú megoldások bevezetésével.

A másik nagy lökést a nagy nyelvi modellek, azaz az LLM-ek (large language model) megjelenése adta. 2017 óta a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak száma nyolcszorosára nőtt.

Gyorsuló világ: a generatív MI-szabadalmak és tudományos publikációk száma 2014-2023 között

(Forrás: WIPO)

Annak ellenére, hogy felénk jobbára az OpenAI körül forog a közbeszéd, a generatív MI témájában a legtöbb szabadalom a Tencenté (2074 szabadalom), de a rangsor következő három helyén is kínai szervezetek állnak: a Ping An Insurance (1564), a Baidu (1234) találmány, valamint a Kínai Tudományos Akadémia (607). A legjobban szereplő nyugati cég az ötödik helyre befutó IBM (601), melyet manapság nem is sorolnak a mesterséges intelligencia fő sodrába. A tízes listára az Alibaba (571), a Samsung (468), az Alphabet (443), a ByteDance (418) és a Microsoft (377) jutott be.

Ezek után talán az országok rangsora sem meglepő: ahogy már fentebb is említettük, Kína az élen (38 ezer szabadalom), majd erősen leszakadva az Egyesült Államok (6300), Dél-Korea (4200), Japán (3400) és India (1400) követi.

És még egy érdekesség. A legtöbb szabadalom a kép- és videóadatok feldolgozásával kapcsolatos (18 ezer). Szinte pontosan ugyanannyi szabadalmat nyújtottak be a szövegfeldolgozás és -generálás témájában, mint ahány a beszéddel és zenével kapcsolatos: egyaránt 13 500-at.

Bár összességében ennél egy nagyságrenddel kevesebb olyan szabadalom született, ami például molekula- vagy géninformációkkal kapcsolatos (számuk nem érte el az 1500-at), a WIPO szerint ez ma a legdivatosabb terület: az elmúlt öt évben átlagosan évente 78 százalékkal gyarapodott a beadott szabadalmak száma.

Népszerű terület még az élettudományok (5300 szabadalom), a dokumentummenedzsment (5000) és az üzleti megoldások (2000) is.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete jelentése »

Cloud & big data

Linus Torvalds eligazította a generatív mesterséges intelligenciát

Már nagyon hiányzott a megfelelő iránymutatás a linuxos közösségnek.
 
Hirdetés

Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében

"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.