A Magyar Telekom hazai klasszikus távközlési szegmensei a szeptemberben zárult harmadik negyedévben is hozták a jobbik formájukat, főleg a tévés és a mobil üzletág, utóbbi 4 százalékkal nagyobb bevételt generált. Így alapvetően nem rajtuk múlott az erre az időszakra kimutatott 800 millió forintos bevételcsökkenés. A csoportszintű forgalom az elmúlt negyedévben összesen 157,5 milliárd forint lett.

A lányok nem angyalok

A gyengébb bevételi teljesítmény javarészt a kiemelt üzleti ügyfeleknek távközlési és infokommunikációs szolgáltatásokat, valamint rendszer-integrációs feladatokat végző hazai leányvállalatnak köszönhető. T-Systems Magyarország bevételei 5,4 milliárd forinttal maradtak el az előző év hasonló periódusától. A 17 százalékos (a csoporton belüli elszámolásokat kiszűrve 10 százalékos) csökkenést a negyedévről tartott sajtótájékoztatón Szabó János gazdasági vezérigazgatóhelyettes a kiemelkedő projektek elmaradásával magyarázta. A nagy üzletek hiánya az eredményre méginkább rányomta a bélyegét. A T-Systems esetében a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, azaz az EBITDA 2,6 milliárd forinttal romlott, ami éves összevetésben komoly, 57 százalékos csökkenésnek felel meg. 

A macedón és a montenegrói érdekeltségek termelik meg a Telekom teljes bevételének és EBITDA-jának a 20-25 százalékát. A vezérigazgatóhelyettes véleménye szerint az ottani piaci környezet egy ideje már a negatív trendet erősíti, ezzel magyarázható a 9, illetve 2 százalékos forgalomcsökkenés. EBITDA tekintetében ott azonban már nem egyértelműen rossz a helyzet, hiszen Macedóniában 12 százalékos erősödés volt, míg Montenegróban is mindössze 1 százalékkal maradtak el a tavalyi negyedév számaitól.

A végkielégítések hatása az EBITDA-ra

A korábban bejelentett nagyarányú leépítések következményeként a harmadik negyedévben 2,8 milliárd forinttal nőttek a személyi jellegű kiadások, amelyeknek szerepe volt abban is, hogy a csoportszintű EBITDA 5,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, 49,2 milliárd forint lett. A társaság részvényeseire jutó nettó eredmény viszont 9,3 milliárd forintról 10,7 milliárd forintra nőtt, mivel az EBITDA csökkenését ellensúlyozta az értékcsökkenési és amortizációs költségek valamint a nettó pénzügyi költségek csökkenése.

A CAPEX beruházási keret 63,8 milliárd forinttal csökkent a tavalyi első kilenc havi 117,4 milliárdról. A különbözet jelentős részét az újonnan megvásárolt frekvencia licencekre fordította a Telekom.  

Az új frekvenciák díja szerepet játszott a nettó adósságállomány növekedésében is, ami  a 2013 szeptember végi 368,2 milliárd forintról 418,4 milliárd forintra nőtt idén szeptember végére, úgy hogy ebben még nem szerepel a jövőbeni éves frekvencia díjak jelenértékének aktiválása. Erre az idei utolsó negyedévben kerül sor.

Mi számít extraprofitnak?

Szabó János a negyedév értékelése kapcsán kitért a csoportot és az ágazatot manapság befolyásoló három aktuális témára is. Elsőként a frekvenciatendert említette, amelyben szerinte sikerült a további 15-20 éves beruházásokhoz szükséges frekvenciakészletet megszerezniük. Emlékeztetett rá, hogy a társaság igyekezett ezeket mielőbb aktiválni, így ma már elmondható, hogy a 4G-s lefedettség kevesebb mint 50 százalékról 73 százalékra nőtt a Telekom hálózatán belül, ami 2015-re pedig már elérheti a 93 százalékot is. Jelenleg 1300 hazai településen van telekomos 4G-s lefedettség és 314 ezer ügyfél használ már erre épülő LTE-szolgáltatáscsomagot.

Kitért a napokban visszavont internetadó kérdésére is, hozzátéve, hogy hiba a kormányzati kommunikáció szerint extraprofitként elkönyvelni a Telekom tavalyi 32 milliárd forintos eredményét, mivel a cégcsoport ennek a sokszorosát mintegy 170 milliárd forintot fizetett be adóként, beleértve a 31 milliárd forintos távközlési adót. Megjegyezte, hogy az iparág még mindig nagy beruházások előtt áll, mind a vezetékes, mind a mobil hálózatban, amit a nyereségéből finanszíroz.
Végül ismételten megerősítette, hogy a tavalyihoz hasonlóan a 2014-es év után sem fizet osztalékot a társaság.